Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

PLÉH CSABA: A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia

- Új idői architektúrák körvonalazódnak, ahol bármikor átszervezhetek, le­mondhatok dolgokat. - Ez számos zavart okoz máris. - Új konvenciók fognak kialakulni, ami jelentős időt igényel. Az új konvenciók kialakulása talán egy újabb, lágy, könnyen módosítható archi­tektúrát jelent. Mindez, akárcsak a korábbi változások, felhasználja, de nem függeszti fel meglévő architektúráinkat. Ez érvényes mind megismerési, mind ér­zelmi gazdálkodási értelemben. 3.3. Érzelmi idő: az időgazdálkodás kérdése Az új közlési rendszerek világának technológiai jelszava az állandó elérhetőség. Kézenfekvő szociológiai téma, hogy hogyan vezet ez a munka és a magánélet össze­folyásához, illetve új típusú interakciós elidegenedésekhez, ahol a rendszerben rész­vétel miatt állandóan nyitottnak kell lennünk, de legszívesebben mindent kikapcsol­nánk. Akkor viszont magunk szemében is nem létezővé válunk. A pszichológiai, a gondolkodásmódot érintő kérdés egyszerű: nem kell-e a személyiség visszanyerése érdekben éppen magunknak újraszabályoznunk kommunikációs mintáinkat és újra­gondolnunk, mivel menyi időt töltünk. Egyszerű példája ennek az, hogy mennyi energiánk megy el a frissülő tudáselemek megszerzésére és birtokba vételére (kere­sésre, másolásra) és mennyi a használatára. Nincs megoldás, de van intellektuális feladat s van társadalmi gond, ami már a gondolkodás szerveződésével is kapcsola­tos. Saját vizsgálataink (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001) alapján úgy tűnik, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatottak eszközeinknek. A különböző IT eszközöket pél­dául meglehetős ,,tudathajlékonysággal" használjuk. Köszönetnyilvánítás. Az ismertetett gondolatok a Westel Mobil Kommunikációs Rt és az MTA Filozófiai intézetének társadalomtudományi kommunikációs projektje keretében fogalmazódtak meg. Ezúton is szeretném megköszönni Nyíri Kristófnak a sok inspiratív beszélgetést a témában. Hivatkozások: Assmann, J. (1999): A kulturális emlékezet. Budapest: Európa. Donald, M. (2001 a) Az emberi gondolkodás keletkezése. Budapest: Osiris, 2001. Donald, M. (2001 b): A mind so rare. The evolution of human consciousness. New York­London: W.W. Norton & Company. Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Budapest: Gondolat. Jakobson, R. (1969): Hangjel, vers. Budapest. Gondolat. Krajcsi Attila, Kovács Kristóf és Pléh Csaba (2001): Internet használók kommunikációs szoká­sai. In: Nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 93-1 10. Neumer Katalin (1998): Gondolkodás, beszéd, írás. Kávé Kiadó, Budapest. Nyíri Kristóf (1992): A hagyomány filozófiája. Bp.: T-Twins. Nyíri Kristóf (1993 a): Szövegszerkesztővel gondolkozva. In: Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. Bp.: Atlantis. Nyíri Kristóf (1993 b) Hagyomány és társadalmi kommunikáció. Replika, 11-12, 284-293. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom