Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban
jegyzetben bemutatott - sokféle foglalkozása, rangja, beosztása, szakértelme miatt is. Fokozottan sokféle és bizonytalan a nyelvi illem és magatartáskultúra a kereskedelmi adóknál is. A teljes, a valódi helyzet bemutatását ez esetben is alapos elemzésnek kell megelőznie. Egy általános sajátosság mégis megfigyelhető. A kereskedelmi rádiók adók zöme műsoraival általában egy meghatározott közönséget céloz meg. (A Danubius és a Sláger a fiatalabbak bizonyos körét.) Műsorvezetői gárdájuk is - kevés kivételtől eltekintve - fiatalokból áll (egy részük valójában nem fiatal, csak úgy tesz, mintha az volna, legtöbbször ők tévesztenek stílust és hangvételt). Mindezek következtében fiatalos ezeknek a kereskedelmi adóknak a hangvétele is. Általánosabb tehát a tegezés-tegeződés, az ennek megfelelő köszönés és megszólítás is. Mégis megfigyelhető valamiféle sajátos kettősség: az adott rádió szignálszerű bejelentkezéseiben, a mindenkihez szóló közlésekben nem tegezi, hanem vagy önözi, vagy általános alannyal (többes számú és harmadik szentélyű igealakokkal) nem tegezve szólítja meg hallgatóit. Ugyanígy az általános érdekű reklámokban. Viszont többnyire tegező (ige)alakokkal és ezeknek megfelelő köszönési, megszólítási formákkal beszélgetnek a műsorvezetők egymással is és a betelefonálók többségével is az interaktív műsorokban, amelyekben a műsorvezető közvetlen kontaktusban van egy-egy hallgatóval. Többnyire oldott és divatos köszönéssel {szia, helló, csau stb. - de előfordul a csókolom és a kezét csókolom is), tegezve és bemutatkozásuknak megfelelően keresztnevükön szólítják meg a betelefonálókat (hiszen azok is így köszönnek, így mutatkoznak be, s nemegyszer a műsorvezetőket is tegezve és a keresztnevükön szólítják). Úgy látszik, a hallgatóság többsége igényli (vagy megszokta) ezt a fiatalos stílust. Tegezéssel találkozunk azokban a (pl. a koncertekre, bulikra hívogató) reklámokban is, amelyeknek célzott közönsége a fiatalabb korosztályból kerülhet ki. Bizony néha a beszélgetés közben derül valami fény a betelefonáló életkorára, foglalkozására, s ilyenkor megváltoznak a nyelvi udvariassági formák. Ez a „lépésváltás" többnyire nőkkel való beszélgetésekben figyelhető meg. Olykor gondot jelent mind a műsorvezető, mind a betelefonáló (férfi) számára: miként említsék a nőket. Ilyenkor jelennek meg bizonyos választékosabbnak tekintett formák (pl. nő helyett hölgy, a feleség helyett a neje stb.). És néha megjelennek primitíven választékos formák is. (Ezek bemutatása ismét előzetes és alapos elemzést igényel.) Még csak most van készülőben egy alaposabb (összevető) elemzés, mely a Kossuth adónak, a Danubius és a Sláger Rádiónak 2001. augusztus 7-i „beszédproduktumát" vizsgálja. Néhány statisztikai adat összevetése érdekes különbségeket és hasonlóságokat mutat. 86