Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

A három adó teljes napi összesített szóelőfordulása (az adatokat enyhén felfelé kerekítve): 207 670 előfordulás/20 600 lemma (szógyed vagy címszó), melyben a homonimák egy címszónak számítanak. Az egyes adókra lebontott adatok többféle bontásban, olykor egymást (részben) fedő „halmazokban": Kossuth adó előfordulás/lemma Danubius előfordulás/lemma Sláger előfordulás/lemma Összesített adatszám előfordulás/lemma 113 310/14 480 52 260/7230 42 100/6190 207 670/20 600 Bemondói szövegben, írott alapról 14 385/2648 13 155/2705 12 113/2375 39 655/5545 Hallgatói megszólalás 3 375/1110 6 780/1650 3025/1040 13 180/2950 írott alapú megszólalás (hír, tudósítás, jegyzet, reklám stb.) 57 785/7830 22 900/3925 24 335/3745 93 030/11 200 Szakértői szöveg 38 110/7020 955/505 730/253 39 795/7230 Műsorvezetői szöveg 20 490/4710 15 625/3260 13 435/3075 49 540/8440 Riportalany (többnyire megvágott szövegben) 47 963/8005 8 635/2102 3 845/1200 60 440/9465 Riporter (többnyire együtt megvágott és spontán szövegben) 12 740/3240 8 705/2005 4 580/1380 26 0105/4695 Tudósító 14 385/3665 — 1175/550 15 550/3900 Ha a kerekített (és egyelőre nem teljesen pontos) adatokat összevetjük, láthatjuk, hogy nyelvileg jóval szegényesebbek a kereskedelmi adók. Ez érvényes tematikájukra is. Igaz, a beszédre, csevegésre szánt idő is jóval kevesebb, s más a kereskedelmi adók célja is. Mindeddig nem vizsgálták meg alaposabban a spontán beszéd (benne a beszélgetés) szöveg- és mondatszerkesztését. Különösen nem nagyobb anyagon. Egy most készülő elemzés anyaga alapján bizony úgy tűnik, spontán élőszóban, váratlan beszédhelyzetekben és eléggé változatos partnerviszonyban bizony - néha még szakelőadók is - nehezen tudják megfogalmazni gondolataikat pontosan kerek mondatokban, azaz olyan mondatsorok87