Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

A kereskedelmi adók műsorvezetői, műsorvezető-szerkesztői - a hírszerkesztők kivételével - „többfunkciósak". A műsorvezető hol riporter, hol beszélgető társ, hol moderátor, a beszélgetés vezetője, irányítója, a téma exponálója, a szereplők bemutatója stb. Általában bemutatkoznak, megnevezik magukat, és önmagukat, illetőleg az adott kereskedelmi adót képviselik, többnyire reklámozzák is mind önmagukat, mind műsorvezető kollégáikat. Ha figyeljük az interaktív műsoraikat, azt tapasztaljuk, hogy többnyire azok a hallgatók szólalnak meg, s ők az igazi közönség, akik gondjaikkal, kérdéseikkel nem tudnak vagy röstellnek máshoz fordulni. A magukra maradtak, a „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" emberek, fiatalok. Ugyanakkor a műsorvezetőket mintegy „szakértő tekintélynek" taiják.

23 Némileg más a helyzet a tévékben. Ezek adásaiban a nézők ritkábban szólalnak meg. Inkább sms-en vagy szavazással nyilvánítják ki véleményüket. A betelefonáló hallgatók többségéről azonban alig-alig tudjuk meg, kicsoda valójában. Még életkorát, foglalkozását is ritkán. Bár elég sokan megemlítik vezetéknevüket és lakóhelyüket is, foglalkozásukról, életkorukról csak kevesen szólnak. Többségük csak keresztnevét, sőt bece- vagy szólítónevét mondja be. A műsorvezetők is így szólítják meg őket, attól függően, miként Jelentkezik" a telefonáló. Legfeljebb hangjuk, megszólalásmódjuk, beszédstílusuk alapján lehet őket valamiféle „kategóriákba": társadalmi, életkori, műveltségbeli csoportokba sorolni. Emiatt jó néhányszor meg is tévednek és zavarba is jönnek a műsorvezetők a nyelvi illem (tegezés, megszólítás, köszönés, említés, tegezés-nem tegezés) dolgában: tévesen ítélik meg a partnerviszonyt, ezért helyesbíteniük kell a nyelvi udvariassági formákon. 10. A nyelvhasználat, a nyelvi illem és magatartáskultúra A nyelvi illem és magatartáskultúra (pl. köszönés, megszólítás, megnevezés-bemutatás, bemutatkozás, említés, tegezés-nem tegezés (magázás, önözés, említésszerű megszólítás, foglalkozások, funkciók említése, köszönés, elköszönés stb.) terén eléggé nagy a változatosság és a bizonytalanság. Erre már több korábbi elemzés is utalt. Olyan elemzés azonban még nem készült, amely alaposan megvizsgálná a közszolgálati vagy a kereskedelmi adók akár csak egyetlen adó - nyelvhasználatát. Az eddigi megfigyelések alapján mégis azt mondhatjuk, hogy a közszolgálati adóknak, főleg Kossuth rádiónak mértéktartó és jó értelemben véve konzervatív, illemtudó a nyelvi és magatartáskultúrája, noha néha akadnak kifogásolható jelenségek is. Roppant változatos, már csak a közreműködőknek (megszólalóknak) - egy előző 2

3 Ezért volt fontos annak idején Csiszár Jenő műsora, az „Apukám világa", mert ezeket a hallgatókat szólította meg, az ő gondjaiknak adott megnyilatkozási lehetőséget. 85