Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Pilling János, Sándor Imola: Kommunikációoktatás az orvosképzésben
Pilling János, Sándor Imola Kommunikációoktatás az orvosképzésben Az orvos-beteg kommunikáció oktatása Miért is szükséges az orvostanhallgatóknak kommunikációt tanulniuk? Miért nem elég „egyszerűen" kitűnő diagnosztának és terapeutának lenniük? Hadd válaszoljak ezekre a kérdésekre egy személyes történettel. A közelmúltban, amikor meglátogattam a dédnagymamámat, megkért engem, hogy nézzem meg a gyógyszereit, mert már nem emlékszik arra, hogy melyiket is írta az orvos a vérnyomására, s melyiket a hátfájdalmára. Dédnagymamám gyógyszerei egy nagy ládában voltak összegyűjtve. Átnéztem a gyógyszereket: számos, -különböző típusú vérnyomáscsökkentő volt köztük - sa dobozok többsége fel sem volt bontva...! Ezen meglepődtem, s megkérdeztem, miért nem szedte be ezeket a gyógyszereket. „Kisfiam - mondta nekem -, ha én minden gyógyszert beszedtem volna, amit az orvosok felírnak, akkor már régen nem élnék!" Nyilván lehetne vitatkozni azon, hogy dédnagymamámnak igaza volt-e vagy sem - az azonban vitathatatlan, hogy a példája korántsem egyedüli. Több vizsgálat egybecsengő eredménye szerint a betegek 20-40%-a egyáltalán nem veszi be az orvos által rendelt gyógyszereket, s még ennél is nagyobb az előírt adagolástól való eltérés mértéke. Hasonlóképpen magas az életmódra vonatkozó utasítások be nem tartásának aránya: a diétára vonatkozó orvosi utasításokat például a betegek 72%-a teljesen figyelmen kívül hagyja. (Pedig ez orvosi vonatkozásban általában nem a szép alak elérése miatt lenne szükséges, hanem azért, mert a megfelelő étrend elengedhetetlen pl. a cukorbetegség vagy egyes vesebetegségek kezeléséhez: az étrend be nem tartása a beteg egészségét - sőt esetenként az életét is - súlyosan veszélyeztető szövődmények kialakulásához vezethet.) Természetesen nem ezek a jelenségek az egyedüli okai az orvos-beteg kommunikáció tantárgyként való oktatásának, kétségtelen azonban, hogy ezek a felismerések is jelentős szerepet játszottak abban, hogy az 1980-as évektől egyre több orvosi egyetemen vezették be a kommunikáció oktatását. Magyarországon 1993-ban a SOTE-n, az akkor alakult Magatartástudományi Intézet egyik tárgyaként tanultak először az orvostanhallgatók kommunikációt. A tantárgy szemléleti rendszerének meghonosítása, a kezdeti évek tematikájának és módszertanának kidolgozása elsősorban Buda Béla s Németh Erzsébet munkájának az eredménye. 224'
