Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Fehér Katalin: A virtuális valóság szemlélete a teóriától a gyakorlatig és vissza

ció révén annak ellenére, hogy a tudományt egy utópia, mégpedig a világ megmentéséről szóló utópia lelkesíti, amely az információk révén valósulhat meg? A legnagyobb számú információ felhalmozása véget vethet a világnak [...] A létezők totális informatizációja a mindent tudás lehetőségével kísért, melynek lényege a tudat azon képessége, hogy összegyűjtse az információkat, és bármelyik pillanatban aktualizálja őket. Az informatizációs totalitarianizmus feláldozza a világot az egynemű, egységes kommunikációs tér megteremtése, a dekódolás egyetemlegesítése kedvéért" (Baudrillard 1997). De bármennyire is veszélyként fenyeget a mindentudás eshetősége, s a mindentudás bármennyire utópisztikus vagy antiutópisztikus (kinek hogy tetszik) önmagában a VR ideája nélkül, a VR valós varázsa nem ebben, sőt nem is nonlinearitásában vagy vizuális intenzivitásában rejlik, hanem reverzibilitásában. A VR világa olyan, mint egy mese: a történet megfordítható, átfogalmazható, a vége happy end. Újrakezdhető, megváltoztatható, számtalan irányba terelhető és visszaterelhető. Ezért varázslatos első pillanatra, s ezért varázstalanít a mélyére ásó filozófusok szemében. Hivatkozások Baudrillard, Jean 1997. A rossz transzparenciája. Balassi Kiadó-BAE-TartóshullámIntermédia, Budapest. Fülöp Géza 1996. Az információ. ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék, Budapest 1996. Gerbner, George - Gross,. Larry 1976. Living with Television. The violence Profile, Journal of Comunication, 26, 2 77