Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Tóth Péter: A média az evolúciós magatartástudományok nézőpontjából

Mint az a táblázatban is látható, e különbségből számos magatartásbeli el­térés származik. Elődeink olyan csoportokban éltek, amelyek központi szer­kezetét a rokonságban álló férfiak szövetsége alkotta (Tóth 2000). A nők a párkapcsolat kialakulásakor partnerük (a összetartozást megerősítő rítus kialakulása után házastársuk) csoportjához költöztek. Ennek nyomán többé­kevésbé elveszítették a rokoni támogatást. Mivel végső soron tőlük függött, hogy lesz-e utódjuk, nem származhatott jelentős szociális és reproduktív haszna, ha kisebb-nagyobb előnyökért túlságosan nagy kockázatot vállalt (Campbell 1999). Az esetleges sérülés pedig igen súlyosan veszélyeztethette szaporodását. Ezzel ellentétben a férfiak bármennyire is szeretnének gyere­ket, ha nem találkoznak ebbe beleegyező nővel, minden igyekezetük hiába­való. Ezt a biológusok reproduktív halálnak nevezik. Természetesen körül­ményektől függően, de a férfiak számára bármilyen kockázat, veszély, vetél­kedés és agresszió vállalható, ha elkerülheti a reproduktív halált (Bell és Bell 1993, Daly és Wilson 1988, 1994, 1998, 2001, Wilson és Daly 1993). Minthogy nők - különösen a párválasztás nyomán őket körülvevő, több­ségében idegen emberek között - nyilván nap mint nap keveredhettek konf­liktusokba, számtalanszor ütközhettek akadályba, ha érdekeiket, törekvései­ket érvényesíteni akarták. A fentiekből következik, hogy elsősorban a kisebb kockázattal járó agresszió alkalmazása lehetett számukra előnyösebb (Campbell 1999). Az agressziót kutatók közül többen felvetik, hogy a nők legalább olyan gyakran alkalmazzák az agressziót mint a férfiak, de velük ellentétben nem a fizikális, hanem elsősorban a közvetlen és közvetett kom­munikációs és relációs agresszió jellemző rájuk (Björqvist 1994, Björqvist és munkatársai 1992, 1994, Crick és munkatársai 1997, 1999, Tóth 2002). A sikeres alkalmazkodás hatékony eszköze a minél kiterjedtebb és erősebb kölcsönösségi viszonyok, barátságok kialakítása. De nem kevésbé lehetett hatékony, ha a vetélytársak kapcsolatait sikerült valakinek a saját előnyére megváltoztatni. A fejlett verbalitás eredményeként ehhez kis költséggel és kockázattal járó, esetenként igen hatékony eszköz áll a nők rendelkezésére. A pletyka, az intrika, mások kibeszélése hatékony és igen informatív - relá­ciós agresszív - eszköz a szociális világban. Ismert, hogy a barátság kialakí­tása és ápolásának alapfeltétele a beszélgetés (Fehr 1996). Köztudott, hogy a 20. század első felében kialakuló rádiósorozatok hall­gatói, majd az ötvenes évek elején indított televíziós szappanoperák nézői elsősorban a nők, és az éjszakai beszélgetős médiaműsorok betelefonálói is többnyire nők. Különböző országokban végzett felmérések sokasága jelezi, hogy a napközben sugárzott szappanoperák nézői nagyobb részt az otthon lévő nők, nem meglepő tehát, hogy a műfajt alapvetően femininnek tekinthe­tő (Ang és Hermes 1996, Antalóczy 1999, Greenberg és Busselle 1996, Luk­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom