Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Terestyéni Tamás: Az új információs-kommunikációs technikákkal kapcsolatos dilemmák

közszolgálat, hiszen az állampolgárok a számukra elérhető információk mennyiségének növekedésével még inkább igényelhetik a mértékadó orientálást. „A legszélesebb értelemben vett társadalmi diszkurzusba való bekapcsolódás [véleményem szerint] olyan elemi fogyasztói igény, aminek kielégítésében - nekünk tetsző, kevésbé tetsző vagy egyáltalán nem tetsző módon - a tömegkommunikációnak bizonyítottan jelentős, talán pótolhatatlan szerepe van [...] S egyáltalán: ha a televízió elsősorban szórakoztató médium, mint ahogyan az, akkor valószínű, hogy olykor-olykor hagyjuk magunkat terelgetni, elringatni, elcsábítani - ez szinte kínálat és hangulat kérdése. Mindez nem teszi kérdésessé, hogy a digitális média világában nő majd a fogyasztói döntések szuverenitása, mintegy folytatásaként annak a folyamatnak, ami már az analóg világban a fizető tévék megjelenésével elkezdődött. Az is lehet, hogy felgyorsul, léptéket vált az eddigiekhez képest ez a növekedés, de abban erősen kételkedem, hogy a folyamat vége a személyre szabott médiumok kiütéses győzelme lesz" (Gálik 1997: 79). 3. Elektronikus kormányzás, elektronikus közélet? 3.1. Manapság egyre több szó esik arról, hogy a közéleti kommunikációk demokratizálásának, a gyengélkedő államigazgatási kommunikáció erősítésének fontos eleme lehet az elektronikus-számítógépes államigazgatás és kormányzás megjelenése és elterjedése. „Ha az emberek on-line szolgáltatást kapnak a bankoktól, és on-line vásárolhatnak árucikkeket, akkor elvárhatják, hogy ugyanígy fizethessék az adójukat, regisztráltathassák a házasságkötésüket, és válthassanak parkolási engedélyt. [...] Ami máris világossá lett, az az, hogy a kormányzati-államigazgatási közszolgáltatások on-line szolgáltatásokká tétele sokkal többről szól, mint az információtechnológia megújítása. Ez a folyamat gyökeres változtatásokat jelent a közszféra hagyományos szerkezetében és gyakorlatában, az állam és az állampolgárok kapcsolatában." (Online opportunities to transform administrations and services at all levels. Financial Times, 2001. június) Az idézett tekintélyes brit lap kéthavonta megjelenő információ- és kommunikációtechnológiai összeállítása (Twice-monthly review of information and communication technology) kiemeli, hogy a számítógépes hálózat lehetőségeit kihasználó közintézményekben felgyorsulnak a szolgáltatások, nem kell napokig-hetekig várakozni, nem kell több hivatalt végiglátogatni, megszűnik a részlegek elkülönülése, az ügymenetet akadályozó vetélkedése, javul és gyorsul az egyes részlegek közötti kommunikáció, csökken a bürokrácia. A legfontosabb változás talán az, hogy az e-government-ben, amelynek egyik mintaállamaként Szingapúrt szokták emlegetni, mint olyan modellszerű e-government-et, ahol 150 féle közszolgáltatást egyetlen website-ról működtetnek, a közszolgáltatások nem a bürokratikus szervezetek belső viszonyainak, érdekharcainak, rivalizálásá45