Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Schleicher Nóra: Kommunikációs stratégiák a munkahelyi alkalmaz-kodásban Másképp beszélnek-e a nők és a férfiak?

2.3.3. Nemek közötti kommunikáció mint kultúraközi kommunikáció Meg kell említeni, hogy van a társadalmi nem és nyelvhasználat kutatásának egy a feminista irányultságú kutatók által általában elvetett irányzata is. Ez az elsősorban Deborah Tannen (1986, 1990) által népszerűsített elgondolás szintén a férfi és női nyelvhasznált különbségeit hangsúlyozza, ezeket a különbségeket a kultúrák közötti kommunikációs különbségekhez hasonlítja, s úgy véli, hogy ez, akárcsak a kultúrák közötti, a nemek közötti kommunikációban is, számos félreértés forrása lehet. Az okokat az 5-15 év közötti kortárscsoportokban zajló szocializációban keresik. A kutatások szerint a gyakran homogén* fiú-, illetve lánycsoportok eltérő értékek mentén szerveződnek. A kisebb, tiszta lánycsoportokban a szolidaritás, az egyenlőség, a legjobb barátnő szerepért folyó versengés, a titok megosztása, az intimitás a jellemző, a nagyobb, tiszta fiúcsoportok ezzel szemben hierarchia mentén szerveződnek, a státusz megszerzésért és megtartásáért folyik a versengés. (Erről lásd: Maitz és Borker 1982.) Ezek az eltérések azután a nyelvhasználat különbségeiben is kifejeződnek. Feminista szerzők azért támadják a differenciamodell ezen képviselőit, mert úgy vélik, hogy ez az elmélet nem tulajdonít megfelelő szerepet a hatalom egyenlőtlen eloszlása kérdésének. Tannen szerint a félreértések mindkét fél alapvető jószándéka ellenére is bekövetkeznek. Elmélete tehát a helyzet megváltoztathatatlanságáról, a status quo-ba való beletörődésről is szól. 2.3.4. Posztmodern feminizmus és a férfi-női nyelvhasználat A legújabb, posztmodernnek nevezett feminista irányzatok elvetik a nő és férfi esszencialista, univerzalisztikus felfogását. A férfiasságot és a nőiességet társadalmi konstrukciónak, így kor- és társadalomfüggőnek tekintik. Az identitások, így a nemi identitások sem állandóak és rögzítettek; a társadalmi nemet, sőt egyes vélemények szerint a biológiai nemet sem lehet dichotóm, különálló kategóriaként felfogni. A posztmodern feminista szerző, Judith Butler (1999, [1990]) a társadalmi nemekkel való játékot, a határok átlépésének lehetőségét vizsgálva a társadalmi nem kialakításának aktív, performatív jellegéről beszél, és a szabadságot adó ágencia elsőbbségét (vagy legalábbis jelenlétét) hangsúlyozza a kényszerítő struktúrával szemben (mellett). Az identitások részben éppen a nyelvhasználat során, a nyelvi választások segítségével, viszonylagos szabadsággal alakíthatók. A legújabb kutatások a társas nyelvi interakciókat konkrét közösségek konkrét gyakorlataiban vizsgálják. A társadalmi nem és nyelvhasználat kapcsolatának kutatásában egyre nagyobb teret nyer az erre a módszerre alapozott gyakorlatközösségek mo32