Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Schleicher Nóra: Kommunikációs stratégiák a munkahelyi alkalmaz-kodásban Másképp beszélnek-e a nők és a férfiak?
erőtlen, bizonytalan, habozó, túlzottan udvarias. 2 3 Mindez a későbbiekben megakadályozza, hogy az így beszélő, most már felnőtt nőket erős, a hatalommal élni tudó, önálló döntéseket meghozni, a felelősséget vállalni képes, teljes, felnőtt embernek tekintsék. Ettől a pillanattól fogva ördögi körbe, kettős kötés szorításába kerül a nő: ha változtat nőies nyelvhasználatán, akkor nőietlennek, agresszívnak, s kevéssé szeretetreméltónak fogják tekinteni, ha azonban megtartja azt, akkor a hatalommal való élésre képtelennek. (Vö. Kendall és Tannen 1997 és az általuk idézett kutatások: Crawford 1988, Carli 1990.) A feminizmus első irányzata 2 6, a liberális feminizmus a nők számára a férfiakéval azonos jogokat, egyenlő esélyeket követel. Helyet követel a nők számára a férfiak világában, mely világot azonban, ezen túl, nem akarja megváltoztatni. A nők hatalmi pozícióban való megjelenése feltételezi a nőknek a férfiak világához, értékrendjéhez, normáihoz s így nyelvhasználatához való alkalmazkodását is. A férfias nyelvhasználat átvétele, természetessé válása így megoldja a problémát. Megszűnik a nők férfiaktól való negatív megkülönböztetése, nincs nő és férfi, csak ember van. Mivel azonban a világ alapvetően a férfiak által uralt világ az Ember is a férfi mintájára képzelődik el. 2.3.2. A radikális feminizmus és a férfi-női nyelvhasználat A radikális vagy standpoint feminista irányzatok ezzel szemben nők és férfiak gyakran biológiai okokra visszavezetett különbözőségét hangsúlyozzák. A speciálisan női értékeket: a szolidaritást, a gondoskodást, a törődést, az empátiát, az érzelmekre, kapcsolatokra való figyelést ünneplik, s követelnek ezen értékek számára nagyobb helyet és megbecsülést a társadalomban. A negatívan megítélt férfi világgal szemben egy alternatív, női értékekre alapozott világot mutatnak fel. Ennek megfelelően a társadalmi nem és nyelvhasználat egyes kutatói a féifi és női nyelvhasználat különbségeit hangsúlyozva a női nyelvhasználat sajátosságaiban rejlő előnyökre hívják fel- a figyelmet. Szemben a Lakoff által fémjelzett deficitmodellel, mely a nőies nyelvhasználat hátrányait hangsúlyozza, a differenciamodell ezen képviselői a státuszorientált férfibeszédmóddal szemben a szolidaritás-orientált női beszédmódot tartják a követendő példának (pl. Coates 1996). ^ Lakoff többek között a következőket tartja a nők nyelvhasználatára jellemzőnek: a nők több ún. üres melléknevet (isteni, édes), több udvariassági formulát, több kérdést és 'ugye' kérdést, több habozást kifejező töltelékszót, pontosabb színmegnevezéseket, kevesebb erőteljes kifejezést, kevesebb káromkodást használnak. A feminizmus különböző irányzatairól, melyeknek a jelen dolgozat keretében nem adhatjuk kimerítő tárgyalását, jó összefoglalást ad Scott (1988: 28-50). 31
