Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Viszlay Anita: A belső PR szerepe a szervezeti arculatformálásban

Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy az arculat a kép, az ok és az objektív va­lóság, az image pedig a képmás, az okozat és a szubjektív valóság, akkor számolnunk kell a befogadói pluralitással és az egyéni identitással. A befo­gadót azonban nem ismerheti a szervezet, hiszen nincs potenciális fogyasztó­réteg, a szervezet szava valamennyi érdekszférához szól. Itt körvonalazódik leginkább a reklám- és a PR-szakma különbözősége, mivel a PR nem a szen­zációt hajhássza, és a végletes kreativitásból táplálkozik, hanem a hosszú távú kiegyensúlyozott állapotot, a megértést, a bizalmat, a támogatást, a kon­szenzust kívánja elérni. Nem a profitorientáció, hanem a szervezet és a köz érdekeinek együttes képviselete a feladata. A PR tehát hosszú távú stratégiát valósít meg, szem­ben a reklám taktikai lépéseivel. Mivel az arculat lecsapódása, az image kialakulása a szervezet számára rendkívül fontos, ezért érdemes prognoszti­zálni: kik, hogyan és miért fognak valószínűsíthetően pozitívan vagy negatí­van reagálni. A kulturális, a társadalmi, a személyes és a pszichológiai té­nyezőkön túl, ami a befogadó magatartást befolyásolja, érdemes a várható image előrevetítésekor a szuperszimbolikus gazdaság új kihívásait is szem előtt tartani. Ezek pedig a következők: nő az információs volumen, azaz egyre többen vagyunk, akik el akarunk igazodni az információk rengetegé­ben, és egyre több csatornán bombáznak bennünket információval. A máso­dik kihívás, hogy folyamatosan változik az egyén és a szervezet szerepe, a hivatalos kommunikáció mellett megjelenik a második szintű piaci informá­cióáramlás: a nem hivatalos magánkommunikáció, amit kontrollálni igen nehezen lehet, viszont a véleményformálásban óriási szerepet játszik. A glo­balizálódó gazdaság miatt az arculatot kultúrafüggővé kell tenni, hiszen en­nek hiánya hatalmas image-veszteséget okozhat egy-egy távoli országban a szervezetnek. El kell fogadni azt a tényt, hogy az image és a minőség mára első számú tényezővé vált, amihez szakembereket szükséges képezni, tehát a minőségbiztosítás és a kommunikációszervezés ma létező szervezeti tevé­kenység, amit hozzáértőknek kell végezni. A verseny tehát kiélezettebb, mint valaha és ez a kommunikációs iparág­ban is megjelenik. Ezeket figyelembe véve megteremthető a pozitív image, ami a hírnév ápolásának első lépcsője, ehhez viszont - ahogy már vázoltam - egységes arculatra és reális eszményképre van szükség. Ami viszont rizi­kófaktor, hogy az image alakításban nemcsak az arculatépítők munkája ját­szik szerepet, ezt pedig nem tudjuk kiküszöbölni. Az előadás elején felvetett ideális állapot, ami a három I egyenlőségét fel­tételezi, szinte soha nem következhet be, de közelíteni lehet hozzá, és min­den esetben törekedni kell rá. 260'

Next

/
Oldalképek
Tartalom