Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Mankó Mária: Kommunikáció szakos hallgatók képzése a Berzsenyi Dániel Főiskolán

A pályaválasztást befolyásoló tényezők rangsora visszaigazolja a nyílt kérdések megfogalmazásait: jelenlegi hallgatóink többsége a „több szakirány közötti választási lehetőség"-et jelölte, ezt a „társadalmi megbecsülést szeretnék" megállapítás követi. A következő két leggyakoribb említés: „az befolyásolt, hogy gyorsan szeretnék sikerélményhez jutni" s a „sok pénzt szeretnék keresni" megállapítás. Hogyan látják a képzést? Mely tanegységek a legkedveltebbek? Az alapozó és törzsképzési szakasz (a szakirányok tanegységeit nem számítva) 25 tanegységet tartalmaznak a szombathelyi tantervben. Ebből két tanegység esik mindössze a hetedik és a nyolcadik félévre. Ezekről tehát a megkérdezettek még nem tudnak nyilatkozni, hiszen III. évesek képviselik a legmagasabb évfolyamot. Tehát 23 „megtapasztalt" tanegység birtokában érdekesek a vélemények, amelyek azt jelzik, hogy milyen tárgyak érdeklik/érdekelték leginkább a hallgatókat, s melyek egyáltalán nem. A választ adók a leginkább érdekes tanegységek között tízet neveztek meg (sorrendben): szociológia, kultúraelmélet, kommunikációs készségfejlesztés, PR-alapok, kulturális antropológia, kommunikációelmélet, hermeneutika. Az érdeklődést legkevésbé kiváltó tanegységek (sorrendben): nyelvmüvelés, pszichológia, szemiotika, kutatásmódszertan, esztétika, filmesztétika, informatika. A megkérdezettek a szakirányos tárgyakhoz egyértelműen vonzódnak, érthető is a dolog, hiszen érdeklődésüknek megfelelően választanak szakirányt, s az érdeklődés erős belső motivátor. A szakirányos modulok megjelenésével a hallgatók tanulmányi eredménye is változik, jobb átlagok születnek, mint az alapozó szakaszban. A tanulmányi átlagok javulása nyilván köszönhető annak is, hogy mire a szakirány belép a képzésbe, egyfajta tanulási rutinra már szert tesz a hallgató, de a javulás nem magyarázható teljes egészében ezzel. A hozzáállás is változik. Amíg az első évfolyamokon nehéz megmozdítani a hallgatót nem kötelező elfoglaltságok irányába (önkéntes segítés egy-egy rendezvényhez kötődően, nyári munkaajánlatra pozitív válasz, TDK-munkában részvétel, fakultatív intézménylátogatások, szakmai egyesületekben részvétel stb.), a szakirányos képzési szakaszban egyre tudatosabban igyekeznek „referenciákat" gyűjteni maguknak adott szakterületen. Milyen erősségeit és gyengeségeit nevezik meg a képzésnek? A képzés erősségeinek és gyengeségeinek tartott jellemzők között a következő rangsor született: 196'