Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Mankó Mária: Kommunikáció szakos hallgatók képzése a Berzsenyi Dániel Főiskolán

Mankó Mária Kommunikáció szakos hallgatók képzése a Berzsenyi Dániel Főiskolán Ma már közhelyként hat, amikor azt mondjuk, hogy e században az információ központi helyen áll a társadalmi folyamatokat illetően. Tendencia az emberrel foglalkozó szakterületek világméretű téfriyerése. Az újfajta társadalmi kihívás egyik, a felsőfokú képzésben is megjelenő ténye a jó tíz éves múlttal rendelkező hazai önálló kommunikációképzés. E szakterület erősen interdiszciplináris jellegű. Világszerte megfigyelhető az is, hogy egyre intenzívebb érdeklődés fordul az interdiszciplináris szakok felé. Ez az érdeklődés - különösen a kommunikáció szak esetében - divatjelenségként is értékelhető, s „mérhető" a kommunikációs képzések népszerűségével, illetve a felsőoktatási intézmények egyre intenzívebb kommunikációszak-indítási törekvéseivel. A Berzsenyi Dániel Főiskolán 1999 szeptembere óta folyik kommunikáció szakosok képzése, amelyért a Művelődéstudományi és Kommunikáció Tanszék felel, amely két szakot: a művelődésszervezőt és a kommunikációt gondozza. Az első évfolyam 35 fővel indult, pótfelvétel keretében kerültek be a hallgatók. A 2001/2002-es tanévben az intézménybe első helyen jelentkezők esetében már ötszörös, a 2001/2002-es tanévben hétszeres, s most a 2002/2003-as tanévre nyolcszoros a túljelentkezés. A kommunikáció szak ezzel főiskolai szinten a nappali képzés vonatkozásában a legnépszerűbb szak, megelőzi a gazdálkodási szakot, s az eddig vezető művelődésszervező szakot is. Ez sajnos azt is jelenti, hogy tömegképzési jellegzetességeket kezd felvenni a szakon folyó munka, egyre intenzívebben érvényesítve intézményi mennyiségi szempontokat. A képzési követelményeknek megfelelően Szombathelyen is egy széles alapozó szakasszal kezdődik a munka. Itt a kommunikáció elméleti kérdéseivel, a kommunikációkutatás elméleti-módszertani problémáival, szervezetelméleti alapokkal, szociológiával, szociálpszichológiával ismerkednek meg a hallgatók. A képzés utolsó két éve szakirányos tudnivalókra koncentrál. Hallgatóink négy szakirány közül választhatnak: újságíró, PR, tömegkommunikáció s hálózati kommunikáció szakirányok között. Ennek a tantervi (moduláris) struktúrának nagy előnye lehetne, hogy igényekhez igazodó, flexibilis képzéssé váljon a kommunikációképzés. A tanterv nagy óraszámban tartalmaz szakiránytól függetlenül is készségfejlesztést. Nagy súlyt fek192'