Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Zsolt Péter: A 2002-es választások újságíró-etikai problémái

másik oldal idegenként jelent meg (lásd az egyik cikk címét: „Miért szúr a kokárda?") Vagyis fel sem merül se a Magyar Nemzetnél, se a közszolgálati csatornáknál, hogy a Fidesz-akcióiban felismerjék a kettészakítás szándékát. A konzervatív sajtóban a másik oldal alattomos kommunikációs technikákat használ, melyeket többnyire kommunista eredetüknek neveznek, s fel sem merül, hogy a Fidesz is alkalmaz „kommunikációs technikákat", a szó negatív értelmében, vagy hogy a másik oldal „technikái" is lehetnek legitimek. A konzervatív politikai vádakat a konzervatív sajtó tovább erősíti, mint például a baloldali populista ígérgetésének vádját, vagy a nagytőkét kiszolgáló elvtelenség vádját (Pl. a Vörösmarty téri baloldali tüntetés a „MOL kisrészvényesek gyülekezete" volt.). A konzervatív sajtó sokat foglalkozott a baloldali sajtó hangulatkeltésével, például azzal, hogy félelmet gerjesztenek, miépes, sőt fasiszta Magyarországot vizionálnak, vagy a külföldi sajtóvisszhang válogatásaikkal milyen lejárató kampányt folytatnak. A konzervatív sajtó felvállalja azt is, amit még a konzervatív politika sem élez ki. Ilyen az MSZP rasszistaként való kikiáltása, s indoklásul szerepel a státusz törvényből való kilábalásuk, és a külföldi lehetséges munkavállalókkal szembeni előítélet szítása, ilyen a baloldali szavazók „vízfejű lumpenprolik" elnevezése stb. A konzervatív sajtó hibájaként kell még megemlíteni a közszolgálati elektronikus csatornák és a Duna Tv teljes kontrollnélküli, a Fidesz kampányát támogató magatartását. 44 (Lásd például Orbán Viktor beszédeinek egyenes közvetítését.) A baloldali sajtó hibájaként ugyanúgy meg kell említeni a másik szavazótáborral szembeni lekicsinylő megnyilvánulásokat, például a Kossuth téri összejövetellel kapcsolatban, amely nagyságánál fogva eddig kiemelkedőnek számít, s a megmozgatott társadalmi réteg elsősorban a középosztály, mégis a baloldali lapokban volt ahol „tömegbanzáj" elnevezést kapott. Aztán egy másik észrevétel, a külföldi lapokból való válogatás tendenciózusossága. A baloldali lapokban lámpással keresve sem könnyű olyan külföldi sajtó-megnyilvánulásra lelnünk, melyben az Orbán kormány elfogadható, s pláne kedvelt partner lenne a nyugat számára, míg a Magyar Nemzetben természetesen ezek találhatók meg. (Azaz a mindent olvasó számára kiderülhet, hogy körülbelül mi is a nyugat hozzáállása, feltéve, ha tényleg mindent olvas.) Megdöbbentő a hírekkel való manipulációs visszaélés is. (Egy alaposabb kutatás több ilyet is kimutathat, én csak egy példát említek.) Megmutatom Önöknek a Magyar Nemzet április 19-ei számának címlapját, és a Népsza4

4 Az eredeti előadásban ezt nem említettem, mert egyértelműnek gondoltam, de Szekfü András vitához való hozzászólásában mondottaival egyetértve az írott változatot kiegészítettem. 149