Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1990. Sectio Physicae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Franczia Tamás: A kvantummechanikai impulzus eltolási szimmetriával történő bevezetéséről IV.
- 48 gömbhullámok interferenciájaként adódik.> A résen való elhajlás a klasszikus mechanika alapján nem értelmezhető. A klasszikus mechanika és elektrodinamika alapján is leirható viszont egy elektronnak a hely függvényeként elegendően lassan változó erőtérben való mozgása. Ezt mutatja a tapasztalat Cpl. : a katódsugárcsőben való mozgás). Tetszőlegesen változó elektromágneses erőterekben a részecske mozgása a kvantummechanikai szórásszámítással irható le, mellyel az erőtéren való szóródás előtti állapotfüggvény és az erőteret leiró potenciál ismeretében a szóródás utáni állapotfüggvényt határozzák meg. CC13 138-14.9. o. > Ha a részecske mozgásának leirására a klasszikus mechanika is alkalmazható, akkor a klasszikus és a kvantummechanikai leirás közötti kapcsolat abban áll, hogy az utóbbiból a mozgás klasszikus trajektóriái meghatározhatók. A klasszikus leirás speciális esetben való alkalmazhatósága és a kvantummechanikai tárgyalás általános érvényessége arra mutat, hogy a klasszikus mechanika legalább határesetként benne van a kvantummechanikában. A dolgozat további részében ennek feltételeit vizsgáljuk. A tapasztalat szerint a résnek elegendően kicsinek kell lennie ahhoz, hogy a részecske elhajlást szenvedjen a rajta való áthaladáskor. Pontosabban a rés szélességének összemérhetőnek kell lennie a már emiitett interferenciaképből számított hullámhosszal. Tetszőlegesen kicsi réshez elvben található olyan határ hullámhosszúság, melynél kisebb hullámhosszúságú részecske már gyakorlatilag nem szenved elhajlást az adott résen. így a kvantummechanika szemszögéből nézve akkor közelitjük meg egyre jobban a klasszikus mechanikát, mely szerint nem lép fel a résen való elhajlás, ha a részecske hullámhosszával nullához tartunk, s igy gyakorlatilag egyre szűkítjük azon résszélességek halmazát, melyhez tartozó réseken a részecske elhajlást szenved. CVö. ezt azzal a ténnyel, hogy a sugárzás részecskejellege is a nulla
