Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Daubner Katalin: Az izraeli mezőgazdasági fejlődés néhány tanulsága

nyitására és a tagsági viszony átformálására. A felsoroltak megvalósítása mind tevékenységi és szervezeti, mind a tulajdon és a használat szempontjából teljes kooperatív átstrukturálódást jelent. Új típusú értékesítő, ellátó, fogyasztó és termelő szövetkezetek alakulhatnak ki részint a meglévőkből, részint új gazdálkodó szervezetként. A fenti feladatok megoldásához több területen is hasznosítható elvi tanulságokkal szolgálhat a magántulajdon, a nyugati típusú szövetkezés és a jelentős állami beavatkozás összekapcsolódására épülő izraeli mezőgazdaság. A fejlett piacgazdaságok között sajátos helyet foglal el és hazánk szakemberei számára gondolatébresztő lehet Izrael gazdasági helyzete, eddigi fejlődése és további előrelépésének lehetőségei. Mindez hatványozottan vonatkozik az izraeli mezőgazdaságra, amelynek jellemzői a következőkben vázolhatók föl: a/egységnyi földterületen nagy naturális output-volument és hozzáadott értéknagyságot produkál, b/ a munka termelékenysége és a tőke hatékonysága nagy, c/ mindez a magántulajdon jelentős hatóerejét jelzi. Vizsgálódásainkat elemző és dinamikus szemléletben célszerű végezni, ami azt jelenti, hogy az izraeli mezőgazdaság változásainak keretében a sikerek elemzése mellett a megtorpanások, a kudarcok és a közgazdasági környezethez való alkalmazkodás zökkenőinek elemzése is helyet kap. Mindenekelőtt figyelmet érdemelnek és további információgyűjtést, elemzést és mélyre ható összehasonlító vizsgálatokat igényelnek azok az összefüggések, amelyek a viszonylag nagy önállósággal gazdálkodó, családi farmként termelő magángazdaságok és szövetkezetük: a moshav mint termékértékesítő szervezet között érvényesülnek. Ugyanilyen fontosságot tulajdoníthatunk azoknak a tapasztalatoknak, amelyek a hitelellátási funkciót is végző moshavokból és ezek körzeti szintű ellátó szövetkezeteiből származnak. A magyar gazdaság egésze számára is tanulságos lehet az Izraelben mostanában kialakult pénzügyi válság okait feltáró, a válság kezelését célzó kormányzati politika és a szövetkezeti perspektívák elemzése. Izraelben a gazdaságelméleti és agrárökonómiai kutatások sokoldalúan kapcsolódnak a nemzetközi ismeretekhez és tapasztalatokhoz, a szakemberek nyitottak az eredmények, információk cseréjének áramoltatására. Az agrár szakemberek elismert nemzetközi pozíciójukat nem kis mértékben annak köszönhetik, hogy gyorsan és kritikusan reagáltak saját hazai gyakorlatuk változásaira, az abból fakadó jelenségekre és ellentmondásokra. E cikk szerzőjének -- hivatalos meghívásra - alkalma nyílt személyes tapasztalatokat szerezni izraeli egyetemeken, kutatóközpontokban, városi és falusi településeken, magán- és szövetkezeti gazdálkodó szervezetekben. Ezekre építve, továbbá szakirodalmi források és nemzetközi tanácskozásokon 8