Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kádek István: Közgazdasági gyermekirodalom magyarországon

túlélni ezt a fantasztikus helyzetet? — ezt kell a történet befejezésében a munkacsoportoknak kitalálniuk. A pénzről szóló fejezetrészben pedig ugyan mi más lehetne a szituációs játék, mint az, hogy ki-ki a pénzügyminiszter helyébe képzelheti magát; intézkedéseket is hozhat, nem feledkezve meg az intézkedések végrehajtásának szándékolt és nem szándékolt következményeiről! A vállalkozási fejezetrész egyik feladata pedig az, hogy a gyerekeknek munkacsoportokban dolgozva le kell írniuk: mit tennének, ha tandíjat szedő iskolát vezetnének. Hogyan, milyen sajátos szolgáltatásokkal tennék vonzóvá iskolájukat? Elképzeléseiket hogyan tennék nyilvánossá? Milyen "reklámfogásokat" alkalmaznának? stb. A fogalmak rendszerezését, tisztázását segíti minden nagyobb egység végén az "áttekintendő fogalmak" listája (az utolsó fejezetnél, amely összefoglaló jellegű, értelemszerűen nem találunk már ilyet). Ugyanez a funkciója a könyv végén található kislexikonnak. Ez a szó szoros érteimében "kis" lexikon, hiszen mindössze 26 szócikket tartalmaz. Gyakran hallott, ám nem könnyen értelmezhető kifejezések ezek (mint például: árfolyam, barter, marketing stb.) - a gyerekek itt ezeknek rögtön utánanézhetnek. Felmerülhet a kérdés: nem kellett volna-e bővebb lexikont mellékelni? Véleményünk szerint nem! Hiszen a fogalmak többségét a foglalkozásokon úgyis megbeszélik; illetve használhatnak a gyerekek -- erre rá is kell őket szoktatni — igazi közgazdasági lexikonokat, szótárakat. Az önálló munkát segítik az olvasmányok is. Ezekből a vállalkozásokat taglaló fejezetrészben találjuk a legtöbbet és a leghosszabbakat. Vállalkozói sikertörténetek ezek — közlésükkel célunk volt az ismeretátadás mellett a motiválás is. A tankönyv végén közöltük a munka során felhasznált irodalmak jegyzékét. Ezzel célunk kettős: e könyvek saját anyagunk közvetlen forrásaiként szolgáltak, hiszen könyvrészleteket, esetenként képeket, ábrákat is vettünk át ezekből a könyvekből. A címlista ennyiben a forrásanyagok felsorolása. De azért is fontosnak tartottuk az irodalomjegyzék közlését, hogy ezzel is segítsük azoknak a kollégáknak a munkáját, akik netán használni fogják munkatankönyvünket. Egyelőre -- tanári kézikönyv hiányában — ezek a könyvek jelenthetik azt a háttérbázist, amelyre támaszkodva az oktatás megvalósítható, a tanár-kollégák felkészülése megoldható. A kísérletben résztvevő gyerekek a tankönyvet jól fogadták. Megmutatkozott ez munkavégzésük során, de explicit módon kifejtett véleményeikben is. Különösen a tananyag gyakorlatias jellege és a sok szituációs feladat aratott 72