Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kádek István: Közgazdasági gyermekirodalom magyarországon

jezetrész lezárásaként a gyerekeket arra kérjük: próbálják meg összeírni a családi kiadások csökkentésének, illetve a bevételek növelésének lehetséges módszereit! Ezek után érkezünk el a vállalkozási alapismereteket tárgyaló részhez. Nem akarunk túl sokat markolni: a gyerekek figyelmét a kisméretű, a háztartás tevékenységéhez "tapadó", abból "kinövő" vállalkozásokra irányítjuk. Ezért nem is önálló fejezetben jelennek meg ezek az ismeretek, hanem a háztartásokkal foglalkozó nagy fejezet utolsó részeként. E fejezetrészben a gyerekek figyelmét ismét önmagukra irányítjuk: különböző feladatok és önismereti tesztek firtatják, kikben vannak meg a vállalkozói a laptulaj donságok? 1 Noha a vállalkozásokkal kapcsolatban sok mindenről szó esik, itt sem akarunk "túllőni a célon". 13-14 éves olvasóinkkal nem akarunk komplett üzleti tervet készíttetni, sőt - egy nagyon egyszerű számítási feladatot leszámítva --, még komolyabb gazdasági számításokat sem. Törekvésünk sokkal inkább az, hogy megértessük a következőket: - a sikeres vállalkozás alapja a jó ötlet; — ügyes üzleti ötletekhez a vevők igényeinek, kívánságainak megfigyelése alapján lehet jutni; -- mindez önmagában kevés, megfelelő szintű közgazdasági ismeretekre is szükség van. Az utolsó, hatodik fejezet ("Egyéni jólét — társadalmi jólét") a gazdasági mikro- és makroszféra bonyolult Összefüggésrendszerét villantja fel. Azt igyekszünk tudatosítani, hogy a család, az egyén élethelyzete, lehetőségei, perspektívája nem lehet független a gazdaság aktuális állapotától. Fontos látni, hogy az összefüggés fordítva is érvényes: a sok egyéni cselekedet makro-mozgásokká integrálódik. Látni, érteni kell, hogy sok jó ügyes egyéni ötlet, az emberek tettre készsége, egy társadalom egészséges önbizalma a gazdaságot is előre lendítheti. Újságcikkek, adatok, grafikonok elemeztetésével próbáljuk az előbb jelzett kapcsolatokat megvilágítani. A tananyagban két kérdéskör: az infláció és a munkanélküliség témaköre részletesebben is tárgyalásra kerül. Tankönyvet írtunk tehát, de megpróbáltuk ezt újszerű felfogás alapján tenni. A produktum inkább emlékeztet munkafüzetre, mint tankönyvre. Nincsenek benne hosszú magyarázó szövegek, ám annál több az - egyénileg vagy csoportosan - elvégzendő feladat, megválaszolandó kérdés. Maximálisan támaszkodni szeretnénk a gyerekek ötleteire; túlsúlyban vannak a könyvben a szituációs játékok. Megpróbáltuk ezeket az életkori sajátosságokhoz szabni. Természetesen fontos cél volt az, hogy a gyermeki fantáziát minél jobban "megmozgassák". Például az első fejezetnek azon a helyén, ahol a szükségletekről, s ezek csoportosításáról van szó, a gyerekeknek egy történetet kell befejezniük. A történet egy szerencsés kimenetelű repülőgép-balesetről szól; a megmenekült utasok lakatlan szigeten találják magukat. Mit tesznek? Hogyan próbálják 71