Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

László Mária: A települési önkormányzatok néhány kérdése

lehetőségekhez, bár a helyi erőforrások mozgósításában egy év alatt is jelentős változásokat tapasztalhattunk. A feladatok finanszírozásához ma még hiányoznak azok az alapvető törvények - pl. az államháztartási törvény --, amely egyértelműen tisztázná az állam szerepvállalását a feladatok megoldásában, illetve az állam és az önkormányzatok közötti munkamegosztás alapelveit rögzítené. Ezek nélkül továbbra is fennmarad a szűk keresztmetszetek logikája alapján működő döntési mechanizmus, melynek következtében viszont növekszik a gazdaság belső aránytalansága, így a települések közötti aránytalanság is. A fokozódó ellentmondások, feszültségek miatt viszont egyre több a kényszermegoldás, a "tűzoltás". Természetesen a gazdaság mai állapotában számolnunk kell azzal is, hogy a gazdasági fejlődés lehetőségeit megteremtő beruházások miatt éppen ellenérdekeltség keletkezik a gazdasági élet szereplői között, hiszen a beruházások, a tőkeképzés szükségszerűen korlátozzák a folyó fogyasztást, legyen az egyéni önfeláldozás, szavazásos döntés vagy akár a centralizált döntés eredménye. Napjainkban ~ éppen az önkormányzatok létrejöttének időszakában ~ egy hosszú ideig tartó centralizált irányítás döntéseinek következményeit a korábbi hierarchia alsó szintjeire hárítja a gazdaságpolitika. Ugyanakkor céljaink között megfogalmazzuk egy társadalmi, közösségi konszenzuson alapuló jövőorientált, stratégiai szemléletű, hosszú távú gazdaságfejlesztés koncepcióját. A helyi konfliktusokat növeli, hogy a rendelkezésre álló termelési tényezők kihasználása, hatékonysága érdekkonfliktusba kerül az erőforrások hasznosításának mennyiségi szemléletével, hiszen a hatékonyság a termelési tényezők egy részét kiszorítja a vállalati gazdálkodás szférájából és így a települések gondjává válik a munkanélküliség, a kihasználatlan földterület és a műveletlen bányakincs is. Természetesen az önkormányzat érdeke, hogy a település erőforrásait valamilyen módon hasznosítsák, különösen ha az erőforrások eg/ része még ráadásul az önkormányzatok vagyonát is képezi. Igaz az is, hogy az önkormányzati tulajdon megteremtése ösztönözheti a közösségi választásban a társadalom tagjait, hogy a jövő érdekében a jelenben áldozatokat vállaljon, de ennek intézményi, döntési garanciáit is meg kell teremteni. A tulajdonforma változása {éppen mert alanyhoz kötött) már önmagában is lehet garancia, csak mostani helyzetünkben, alapvetően az önkormányzati tulajdon tárgyainak fejletlensége miatt az ellenérdekeltség nagyobb hatást válthat ki, mint más esetekben. Természetesen önmagában kevés a nagy beruházási ráta vállalása a jövő érdekében, a nagyarányú tőkeképzés mellett a technikai haladást is preferálni kell a döntéseknél, mivel a műszaki invenció rinég felül is múlhatja az önmagában a takarékosságból származó termelékenységi előnyöket.

2 Mindez kedvező feltételeket teremthet az oktatás, a szélesebb értelemben vett művelődési ágazat számára is, legalábbis az ágazat társadalmi presztízsét 53