Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

László Mária: A települési önkormányzatok néhány kérdése

illetően. A fenti összefüggést különösen fontos tudatosítani az önkormányzatok szintjén, főként azért, mert a történelmi és gazdasági tapasztalat igazolja, hogy a helyi szint a lassan, megfontoltan haladást képviseli a korszerűséggel, a modernséggel szemben. Ugyanakkor előnye is a helyi közmegegyezésnek, hogy a helyi értékek, helyi sajátosságok preferálása mozgósító erő is. Közjavak, közszolgáltatások A településszintű együttműködés jelentőségét, az állampolgárok, sőt a munkavállalók településhez kötődését jelentős mértékben megváltoztatja majd, ha a fogyasztásban változik az úgynevezett közjavak és magánjavak aránya. A modern, fejlett gazdaságok a két allokációs mechanizmust - a közösségi választás és a piac "keverékét" ~ alkalmazzák. Nyilvánvaló, hogy a kollektív javak esetén a politikai döntés, a közösségi választás nem a központi, centralizált irányítás döntését és választását jelenti, hanem a közösség - a közös érdekek, célok, közös cselekvés által létrejött közösség ~ döntését. Anélkül, hogy a közösségi választás működési mechanizmusát elemeznénk (erre egyébként is egy valós mechanizmus empirikus vizsgálata adhat leginkább választ nálunk is), a fejlett országok példája alapján feltételezhetjük, hogy a kollektív cselekvés hasznot, jólétet növelő hatása kimutatható lesz, az enélkül elérhető haszonhoz viszonyítva. A közösségi választás annak tanulmányozását, empirikus vizsgálatát is szükségessé teszi, hogy a politikai mechanizmus miként alakítja az egyes fogyasztók preferenciáit, a demokratikus társadalomban végbemenő kollektív cselekvéssé. A közgazdászt természetesen ennek a kérdésnek nem a politikai-mechanizmus oldala érdekli, (bár ez sem lényegtelen számára sem), hanem az, hogy a kollektív cselekvés miként javíthatja a gazdaság működését, mekkora a kollektív cselekvés révén elérhető haszon a csak piaci mechanizmussal elérhető haszonhoz viszonyítva. Ma nálunk a közjavak területén különösen fontos elemezni más országok tapasztalatait, mert jelenleg sem a piac, sem a közösségi választás lehetősége nem fejlődött ki. Mindkettőt gátolja a tiszta jövedelem magas centralizációs hányada. Megfigyelhető jó néhány fejlett ország példáján, hogy a tiszta közjavak központi kormányzati, míg a közösségi jellegű piaci javak egy jelentős része helyi, önkormányzati finanszírozással funkcionál. Tehát a köz- és magánjavak megoszlása már érinti az állam gazdasági szerepének alakulását, a jövedelemelosztás illetve a jövedelemújraelosztás viszonyát, valamint a közösségi jellegű és a piaci jellegű elosztás működési mechanizmusát. 54