Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Fekete Ferenc: A kooperáció és a privatizáció néhány gazdaság-elméleti összefüggéséről

iátvezetés részére megfogalmazzák a tagság igényeit, megmagyarázzák a szükséges kooperatív döntéseket, segítsék a szövetkezeti vállalatvezetés tagi ellenőrzését. A rochdale-i elvek kisebb-nagyobb módosításával egyidejűleg mindenképpen szakítani kell — szerintem - a korábbi munkajellegű szövetkezetek működésében való személyes részvétel eddig szinte mindent megelőző igényével. Korunkban ezt a szövetkezetek erős tőke-szükséglete és a szövetkezeti versenyképesség erősítése kívánja meg. Mind a személyes részvételnek és a szövetkezeti vállalkozás optimalizálásának összefüggése, mind pedig a csak tőkét szolgáltató társtulajdonos szövetkezeti tagok gazdasági befolyásának, piaci alkuerejének érvényesülése még sok szempontból vizsgálandó feladat az elméleti kutatás és a gyakorlati vállalatvezetés számára egyaránt. Külön vizsgálandó továbbá a szövetkezeti gazdaság kooperatív teljesítményeinek és a tagok által egyénileg-családi lag megvalósított tőkeképződés összekapcsolásának lehetősége és optimális módja. Ide kapcsolódik elvileg a szövetkezetek mással aligha pótolható szerepe a humán tőke gyarapításában oktatási intézmények fenntartása, tanulmányi segélyezés és humánus foglalkoztatáspolitika útján. A rochdale-i elvek tükrében sajátos ~ de szerintem a közgazdaságnak is, a szövetkezésnek is előnyös, ezért ésszerűen elfogadható — az a helyzet, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek az erőforrások központi, kormányzati elosztásának és irányításának eszközeként is működnek, megszerezve a jogokat erre politikai akciók útján. Az USA-ban pl. a dohánytermelő szövetkezetek szervezik a dohány ártámogatási programját. Görögországban sok, olajos növényt, szemes terményt és zöldséget forgalmazó szövetkezet piaci megrendeléseit összekapcsolja az állami támogatás realizálásával, ami felemelheti a termelői jövedelmeket az alternatív színvonal fölé. Skandináviában a mezőgazdasági szövetkezetek az állami ügynökségek funkcióját veszik át azzal, hogy segítik a mezőgazdasági kormányprogramok koordinálását és a mezőgazdasági termékek kínálatának és keresletének egyensúlyba hozását. A szövetkezés gyakran olyan objektív akadályokkal találkozik, mint egyes farmerszervezetek ideológiája, a potenciális szövetkezők gazdasági egyenlőtlensége, az ellenséges társadalmi környezet, a közömbös kormányzati adminisztráció, a szabályok és a törvények hiánya, a birtokok földrajzi szétszórtsága és területi izolációja, a (re-)kollektivizációtól való félelem. A pszichológiai és az anyagi korlátok leküzdését segítheti a belépés teljes önkéntessége, a jó gazdasági teljesítmény, a szövetkezeti teljes körű belső demokratizmus, • a magánvállalkozásokkal való egyenlő kormányzati elbírálás és elfogulatlanság. A szövetkező gazdák igazságosan nem hozhatók tartós hátrányba az adózás és a támogatások területén. A szaktanácsadás és a tapasztalatcsere ie32