Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Fekete Ferenc: A kooperáció és a privatizáció néhány gazdaság-elméleti összefüggéséről
Az elméleti közgazdák többsége ma már úgy véli, hogy a szövetkezeti magatartás inkább tükrözi a résztvevők közötti tárgyalási, alkudozási folyamatot, mint az egyetlen cél optimalizálására törekvést. Hangsúlyozzák: a szövetkezeti magatartás jobb megértéséhez vizsgálni kell a szövetkezet működésének környezetét és meg kell ismerni a szövetkezet belső struktúráját, főképpen a belső konfliktusok megszüntetésére alkalmazott módszereket. A környezetmagatartás-teljesítmény összefüggéseire építő modellben nagy a szerepe a különböző csoportok és függőségek hatásainak. E hatások- mint manapság hazánkban -- változnak az idők folyamán azoknak a múltbeli szövetkezeti teljesítményeknek a függvényében is, amelyek előző, még korábbi időszakok hatásaira alakultak ki. Ismeretes, hogy a neoklasszikus vállalati elméletben a termelés technikai feltételeit adottnak fogja fel a vállalat. Szembetűnően nem ez a helyzet a szövetkezeti vállalat esetében. Itt a termeléstechnikai feltételek átalakulnak nemcsak magának az expanziós folyamatnak érvényesülésekor, hanem az árakkal összekapcsolódó alkufolyamatban is, amelyben az árképzési magatartás a relatív alkuerők egyik eredménye és a tőkeképzés egyik aspektusa. A mikroökonómia központi problémáinak egyike az erőforrás-allokáció. A szövetkezeti célokhoz kapcsolódó komparatív egyensúlyi helyzeteket és a kiinduló feltételezések alternatív halmazait kell összehasonlítani a nyereségre törekvő vállalatéval, ugyanabban a piaci szerkezetben a teljesítménybeli különbségek jelzése céljából. Noha a legtöbb ismert elméleti elemzés közvetlenül a tökéletes versenyben értékesítő szövetkezeti vállalatokra vonatkozik, mégis alkalmazható a többi szövetkezeti típusú vállalatokra és más piaci struktúrákra is. A szövetkezés mikroökonómiai, elsősorban átfogó optimalizálási aspektusait éppúgy, mint konkrét hazai problémáit élesen megvilágítják két nagy régió: a fejlett gazdaságú nyugat-európai és az ún. fejlődő országcsoportok kooperatív teljesítményei. A szövetkezés társadalmi-gazdasági környezetét és belső szerkezetét azokban az országokban, amelyekben magas színvonalú a gazdaság és meghatározóak a piaci viszonyok az jellemzi, hogy törvényszerűen megjelennek a monopóliumok és ez hatással van a szövetkezetekre. 7 A piaci versenyben az elsődleges tevékenységre alapított autonóm helyi szövetkezeteknek nagyobb egységekbe kell egybeolvadniuk, amelyek gyakran egész nagy körzeteket fognak át. A strukturális változások következtében e szövetkezetek mezőgazdasági foglalkozású tagsága csökken. A versenyképesség a szövetkezetektől viszonylag nagyméretű feldolgozó üzemeket és egyre több tőkét kíván meg. A tagok ragaszkodása lazul és a szövetkezeteknek versenyezniük kell a magánvállalkozókkal tagjaik és egyéb ügyfeleik beszerzési és értékesítési megbízása28