Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Mathematicae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

DR. OROSZ GY.-NÉ: A tanulók viszonya a matematika tantárgy tanulásához

A tanulók viszonya a matematika tantárgy tanulásához 125 Minden kérdésnél, kérdéscsoportnál kiszámítottuk a transzformált átlagot, és ezt a számot tekintettük a rangsorolás mérőszámának csökkenő sorrendben. (A matematikai feldolgozást az EKTF számítástechnika szakos hallgatói végezték.) A kérdőíveken ötfokozatú diszkrét skála szerepelt, kérdésenként meg volt határozva az irányítottság, s minden skála alapja (semleges jellegű válasz) a középpont volt: Valamennyi skálát egy nulla bázisú, a [—100, +100] intervallumra kiterjedő közös skálára transzformáltunk az alábbi leképezési séma szerint. -1 .-2 3 +4 +5 I 1 1 1 1 -5 ' -4 3 +2 +1 -100 0 +100 A transzformált átlag a transzformált alapadatok átlaga. A táblázatokban a csoportokat és kérdéseket a transzformált átlag csökkenő sorrendjében rendeztük. A kérdésekhez négy adatot számoltunk ki: transzformált átlag: a skálára vetített válaszok átlaga; variancia: alapadatok varianciája (szórásnégyzete) a transzformált skála alapján; szórás: a variancia négyzetgyöke; átlag: alapadatok átlaga az eredeti skála szerint. (Az eltérő irányítottság miatt nem szerepel a táblázatokban). A matematikai feldolgozás eredményének egy részét a következő oldalon lévő táblázatokban mutatjuk be. Eredményrész let és rövid elemzése Az elkészített táblázatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a matematika tanulásának motiváltságát legerősebben az érzelmi hatás befolyásolja, ezt követi az értelmi, végül az erkölcsi. A táblázatok finomabb elemzésével egy-egy dimenzión belül feltárhatjuk a különböző hatások intenzitását is. Az érzelmi dimenzión belül a legerősebb hatást a matematikaórák érdekessége jelenti. Ezt követi a matematikatanárhoz való viszony, majd a matematika tantárgyhoz való kötődés, s végül a teljesítmény és a szorongás.