Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Mathematicae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

DR. OROSZ GY.-NÉ: A tanulók viszonya a matematika tantárgy tanulásához

124 Dr. Orosz Gyuláné Igen gazdag az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére irányuló nevelési és oktatási kísérletek száma. Réthy Endréné foglalkozik a tanulási motiváció kérdésének oktatáselméleti hátterű elemzésével. A tanulás és a motiváció kapcsolatának áttekintése alapján megállapítja a következőket: a tanulási motiváció a tanulási tevékenységre serkentő belső feszültség, melyet a környezet motiváló hatásának minősége és a tanulási tapasztalatok határoznak meg. Tág és nem könnyű a motivációval, a matematika tanulásával kapcsolatos kutatások kérdésköre. Pszichológiai vizsgálatok igazolják, hogy jelenleg sok az elvi-elméleti tisztázatlanság a tanulási motiváció terén. Eddig még kevés a matematikatanítási-tanulási folyamat motivációs lehetőségeinek feltárásával foglalkozó kutatások száma. Ezért is fontos ezek hátterének elemzése, fejlesztő, motiváló eljárások kidolgozása. Kérdőíves módszerrel vizsgáltuk a matematika tanulásának motivációs rendszerét, választ keresve arra, hogy a jelen gyakorlatban milyen tényezők befolyásolják legerősebben ennek hatékonyságát. Az egyén-környezetinterakció hatásrendszerében folyamatosan és fokozatosan alakul ki a tanulási motiváció rendszere. Vizsgálataink e rendszer hatékonyságának feltárására irányultak. A vizsgálat módszere Eger város általános iskoláiban 350 tanulót vizsgáltunk, akik 13-14 évesek. A kérdőívet a University of Lancester, Department of Educational Resarch (1975) kérdéséit alapul véve állítottuk össze, adaptálva a matematika tantárgyra. A kérdőív 24 kérdését a tanulóknak egy ötfokozatú skálán jelölve kellett megválaszolniuk. A kérdőívet az 1. mellékletben ismertetjük. A kérdések három fontos területre irányultak. 1. A tanulás érzelmi-szociális dimenziója területén intenzív befolyásoló tényező az iskola empátiás, identifikációs és affiliatív késztetésrendszere. E területen az alábbi tényezőket vizsgáltuk: érzelmi viszony a matematika tantárgyhoz, a matematika tanulásához, a tanárokhoz, a tanulók teljesítménye. 2. A megismerési (kognitív) dimenziót tekintve a tanulók megismerési érdeklődését, aktivitását, kitartását, önállóságát elemeztük. 3. Az önintegrációs morális (effektív) dimenzióban a kötelességtudatot és az önértékelést vizsgáltuk. Kérdéseinkkel arra kerestünk választ, hogy a matematikatanulási motivációra mely dimenzió hat a legerőteljesebben, s egy-egy dimenzión belül milyen e hatások rangsora. A feldolgozást az összehasonlító rangsorolás módszerével végeztük.