Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Pelle Béla: Geometriai tranformációk az általános iskolában

- 38 Geometriai transzformációk az általános iskola alsó tagozatában Az 1987—88. tanévtől valószínű új tanterv szerint taníthatjuk a geometriát. Ennek a tantervnek a második változata az 1990—91—

es tanévtől indul a 7. osztályban. Az új tananyagból a geometriai transzformációk tanításával kapcsolatban írok le néhány gondolatot. Ebben a dolgozatban először a transzformációkról szólok általában, majd a transzformációk tanításának alsó tagozatos előkészítését foglalom össze. A következő kötetekben a tengelyes tükrözés, eltolás, forgás, hasonlósági transzformációk tanításával kapcsolatos elképzeléseimet akarom leírni. Az általam vázolt felépítés egy epyéni elgondolás a geometriai transzformációk tanítására. Azért írom le, hogy a tankönyvírók vagy a nevelök, ha találnak benne felhasználható gondolatokat, hasznosítsák. Nem állítom, hogy ez az elképzelés a legjobb, legtökéletesebb. Bizton remélem azonban, hogy tartalma, koncepciója újabb gondolatokat szülhet az e témakört művelők körében. Az általános iskolai geometria korszerűbb tanítását én — valószínű — speciálisan fogom fel. A geometriát minden iskolatípusban valamilyen elfogadott axiómarendszert figyelembevéve tanítjuk. Nem axiómatikusan, hanem egy axiómarendszert alapul véve, azt követve, arra figyelve építjük fel a geometriát. Ez az axiómarendszer igen hosszú ideig az euklideszi axiómarendszer volt. Később a tökéletesebb hilberti axiómarendszer vnl.tr» át r»zt n szerepet. A század eleji korszerűsítési törekvések felvetették a kleini elgondolás érvényesülését az iskolai geometriaoktatásban. Ennek lényege az, hogy a síkot illetve teret ponthalmazként fogjuk fel. A ponthalmazok részhalmazainak egyrésze a