Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

F. Dornbach Mária: Tanórák jellegzetes epizódjainak vizsgálata

F. DORNBACH MÁRIA, PÉCS TANÓRÁK JELLEGZETES EPIZÓDJAINAK VIZSGÁLATA Mottó: „Bánnom a szóval: odaadás és felelősség." Nagy László Az oktatás bármely fokán és bármely iskolatípusban a legfőbb munkaeszköz a beszéd. Minden ezen áll vagy bukik. Tanítványaink egyre gyarapodó tudása, személyiségük formálódása és társas viszonyulásaik alakulása. Az általunk folyamatosan közvetített minták akaratlan beépülése révén. A pedagógia legkülönbözőbb részterületei a legkülönbözőbb aspektusokból foglalkoznak ugyan a beszéd használatával, ám mindig a mit mondjunk, hogyan mondjuk szemszögéből (pl. tantervek, tanmenetek taxonómiái; pedagógiai/pszichológiai problémák megoldására javasolt szentenciák, a pedagógiai kommunikációról szóló elmélkedések stb.), és csak hébe-hóba fogjuk vallatóra a valójában mit is mondtunk realitását. Alábbi írásunkban mi ez utóbbira teszünk kísérletet: az elméleti keretek tisztázása után tanórákon valóságosan elhangzott, magnetofonra rögzített szövegek értelmezésére a nyelvészeti pragmatika egyik területének, a diskurzuselemzésnek a segítségével. Úgy gondoljuk, ez az egyik lehetséges objektív eszköz ahhoz, hogy szembenézzünk önmagunkkal. Azzal, hogy vágyaink, meggyőződésünk, deklarált céljaink és elveink mennyire fedik azt, amit nap mint nap a valóságban teszünk. I. A beszédesemények szerveződése A társas szituációk is, s a bennük folyó beszélgetések is strukturáltak. A beszélgetések strukturáltsága izomorf a szituációkéval, amelyekben sor kerül rájuk, de különbözik is tőlük (Argyle 1986, magyarul Síklaki 1990). A beszéd szekvenciálisan szerveződik. Egy szekvencia egy verbális vagy nem verbális megnyilvánulásból (nyitó ág: A) és egy arra adott nyelvi vagy nem nyelvi reagálásból áll (záró ág: B). A szekvenciák ágai nemcsak egy megnyilatkozásból állhatnak, s a reagálás sem okvetlen szomszédos a nyitó ággal: a reagálás történhet a beszédeseménynek egy későbbi pontján is. 95