Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Nyolc Békés megyei település dűlőnevei

ként. B: Csarna, Csatár, Gyúr, Mető, Murol stb.; D: Balla, Ecseg, Sima; G: Ege, Özed, Varsány, K: Edeles, Szentjános; L: Fás, Károly, Környe, Méhes, Süvöltő stb.; M: Kerekr, S: Borsa, Balkány, Cséfány, Torda stb.; V: Csolt, Németi, Pányád. Ugyanígy régi vízfolyásoké. B: Macskás, Maró stb.; D: Bundás, Doszta, Rigalyos stb.; G: Billentő, Boroszló stb.; L: Kengyel, Majta, Pakac stb.; M: Büngösd, Balaton stb.; S: Cakó, Ernyős, Halas stb.; V: Békás, Szilád stb. Az adatolás hiányossága miatt eldönthetetlen, hogy nagyszámú egy föelemes név eredeti jelentésében ellipszissel rövidült-e meg, és aztán történt névátvitel, vagy előbb volt a névátvitel, és azt követően redukció. B: Hidas/hát>Hidas ('hátas föld

l)>Hidas ('dűlő') vagy Hidas/hát> Hidashát ('dűl

0')>Hidas ('dűlő'). Ellipszissel a dűlő alaprész maradt el Köröstarcsán 29 új dűlőnévben, a puszta személynévi előzmény, az eredeti bővítményi rész önmagában jelöli a dűlőt (Achim, Bacsó, Csúráj, Kis Szilasi, Tamás Szabó, Zihari stb.). Ismeretlen, bizonytalan eredetű 45 egy föelemes név. A deetimologizációra kevés biztos példánk (7) van. D: Nádösvény>Nádasven

1, L: Bikaeri>Bikeri, Szilvarív>Szilveri stb. A vidék egyrészes, egy föelemes dűlőneveinek a vizsgálata e kis érintőleges utalásoknál alaposabb, részletezőbb kifejtést igényelne. Összegezve elmondhatom, hogy a Körösvidék vizsgált, nyolc nagy határú települése dűlőneveinek létrejöttében legaktívabban a dűlő földrajzi köznév, a földtulajdonosok személynevei és a korábbi természeti-földrajzi állapotokat tükröző más helyfajták nevei játszottak közre. A névalkotás módjai közül pedig a szintaktikai (jelzős), a jelentésbeli (metonimikus) és a szerkezeti (ellipszis, redukció, kiegészülés) változások voltak a legproduktívabbak. A szóbeli, népi használatban inkább a rövidebb formák, a hivatalosban és írásbeliben pedig a több információt hordozó hosszabbak fordulnak elő elsősorban. 94