Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Zimányi Árpád: A befejezett melléknévi igenév állítmányi használatának megítéléséről

san az égéstér falára irányított; a gép beadagolja a kötegeket a leszorítógerenda alá, amely hidraulikusan működtetett (Grétsy 1964. 159-60). A gyűjteményes kötetek közül foglalkozik a témával - többek között - az „Értsd is a szót...!" (É. Kiss 1988. 284-5), a Mondd és írd! (Kemény-Szántó 1992. 291-3) és az Értsünk szót! (Sebestyén 1994. 151-2). Nem tartalmaznak útmutatást ebben a kérdésben a következők: Magyarán (Ferenczy 1980), Új anyanyelvi kaleidoszkóp (Felde-Grétsy 1980), Szaknyelvi divatok (Bíró 1989), Nyelvművelő kis tükör (P. Kovács 1993), Fölnevelő édesanyám (Rónai 1995). Az Édes Anyanyelvünk című nyelvművelő folyóirat kisebb vitának adott helyet (Éder Zoltán: Egy nyelvhelyességi babonáról; 1979. 2. 3; Szepesy Gyula: Hírlapírók, ne így! 1980. 1. 2; Tompa József: Lassabban a kitagadással! 1980. 3. 2; Szepesy Gyula: Mit öntsünk ki? 1980. 4. 4). Szepesy - többek között - helytelenítette az alábbiakat: az intézkedés megalapozott; a pécsiek a folyó vizére utaltak; a gép gondozott; a betontechnika gépesített, az adatok ismertek; a győzelem megérdemelt, irigyelt a nyugodtságom (1980, 1, 2). Tompa József számos irodalmi példával védte meg a befejezett melléknévi igenév állítmányi használatának szabályos eseteit: kárhozottak ősapáink (Petőfi); teste dúlt (Vörösmarty); az idézetek koholtak-e (Németh L.); a halánték szétzúzott (Galgóczi E.); stb, (1980. 3. 2). 3. A legfrissebb példák Az alábbiakban - megfigyeléseim és saját gyűjtésű példáim alapján megvizsgáljuk, hogy a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepében milyen sajátos esetekkel találkozhatunk a mai nyelvhasználatban. Az írásos példák a sajtóból származnak, a többi adat a rádió és a televízió műsoraiban hangzott el. A gyűjtemény elejére kerülnek azok az igenevek, amelyek megfigyelésem szerint igen gyakoriak, majd őket követik a ritkább vagy egyedi példák. a) Gyakoribb példák kizárt A mai beszédben igen gyakori a kizárt igenévnek főmondatban állítmányként való használata (Kizárt, hogy igazad legyen. Kizárt az, hogy...). Korábbi nyelvmüvelésünk jelzőnek ajánlja (kizárt dolog), illetőleg határozói igeneves szerkezetet javasol helyette (ki van zárva). A NyKk. szerint: „Ma már nem üldözzük, hanem meghonosodott németességnek tekintjük a kizár igének ezt a használatát, az ajánlott megfelelőket azonban választékosabbnak 51