Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Zimányi Árpád: A befejezett melléknévi igenév állítmányi használatának megítéléséről

vést, azaz ha legalábbis megindult a melléknevesülés útján: [...] Ez a forma a nyugtalanság feloldására, lezárására hivatott (Horváth: Verstan 167); Ismert, használt volt-e ez az alak? (MNy. XXXIX, 210); Egy kis ülepedett, nádfedeles házuk van, amelynek az utcai vége ukránosan csapott (Veres: Szegények sz. 7) [...] Egyébként nyelvmüvelésünk a folyamatos cselekvésü igenév helyett inkább a ragos igei állítmányt ajánlja [...] A befejezett cselekvésü helyett is vagy az igét, vagy a határozói igeneves szerkezetet: Ő már rég előléptetett helyett ezt: előlépett (vagy: elő van léptetve; őt ... előléptették)." (MMNyR. II. 126-7) A mai magyar nyelv című egyetemi nyelvtan kissé részletesebben fogalmazza meg a nyelvhasználati tudnivalókat, és más példákat sorakoztat fel: „A befejezett történésü melléknévi igenév ritkábban fordulhat elő állítmányként, mint a folyamatos történésü. A befejezett cselekvés, történés által létrehozott állapot jelzésére ugyanis elsősorban a -va, -ve képzős határozói igenév és a létige kapcsolata szolgál: Sebe még nincs begyógyulva. Ehelyett a melléknévi igenév állítmányi alkalmazása többnyire hibás, idegenszerű: Sebe még nem begyógyult. Mindamellett jó néhány befejezett történésü melléknévi igenév megállja a helyét állítmány ként is, főleg az átalakulást jelentő igékből képzettek (pl.: Ez a táj nagyon elvadult, Mért vagy olyan elpuhult?), de sok más igenév is (nyomtatott, festett, rajzolt, ragasztott, gyűrött, zsibbadt, szaggatott, megtépett, hivatott stb.)." (MMNy. 243) Az utóbbi példák között felismerhetjük Tompa József már korábban idézett adatait (Tompa 1953. 138), ám elég nagy különbség van a megkülönböztetés nélkül felsorolt igenevek között. Amíg természetesnek tarthatjuk az ing gyűrött, a fejem zsibbadt, ő arra hivatott, hogy... (predikatív) szerkezeteket, hasonlóan elfogadhatót már nehezebben tudunk létrehozni & festett, rajzolt és ragasztott igenevekből (a kép olajfestékkel festett, a mennyezet fehérre festett.; a cipő talpa ragasztott, a cipő talpa enyvvel ragasztott - ezekben a példákban inkább más nyelvtani szerkezetek lennének kívánatosak). A bukaresti kiadású A mai magyar nyelv kézikönyve egyáltalán nem említi meg a befejezett melléknévi igenév állítmányi használatának szabályait (Gálffy 1971.). A magyar nyelv könyve röviden utal arra, hogy „az állítmány funkcióját betöltő folyamatos és befejezett cselekvésü igenév helyett ajánlatosabb a ragos igei állítmányt, illetve a határozói igeneves szerkezetet használni. [...] A kérdés megoldott helyett: A kérdést megoldottuk vagy A kérdés meg van oldva" (MNyK. 337) A Nyelvművelő kézikönyv két szócikke foglalkozik bővebben ezzel a témával. A befejezett melléknévi igenév szócikkének 4. pontjában a következőket olvashatjuk: „A mai hivatalos és sajtónyelvben erősen teijed az