Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Budai László: A valenciafogalom kialakulása, bővülése és a valenciakutatások problematikája

meglepő, mert a mezőelmélet általában is nagy hatással van a német nyelvészetre. A valenciaelmélet alapfeltevései indirekt módon (az esetgrammatika révén) behatoltak mind a kognitív pszichológiába, mind a számítógépszemantikába, de találtak maguknak analóg területeket a generatív grammatikában is (vö. Welke 1988: 9). A valencia egyre kiterjedtebb rokonságrendszere nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy többféle valenciaelméleti koncepció alakuljon ki, amelyek nemcsak a valencia fogalmában térnek el egymástól, hanem abban a grammatikaelméletben is, amelybe a valenciát beágyazni próbálják. Ma már egyértelműen megállapítható, hogy egységes valenciaelméletről nem beszélhetünk. 4.4. A többi szófaj valenciája 1. Mely szófajoknak van valenciája? 2. Az ige alárendelt tagjainak a fajtáit elkülönítő kritériumok vonatkoztathatók-e más szófajokra? Mint említettem, már Bühler (1934: 173) is az egyes 'szóosztályok', tehát nem csupán az ige által nyitott üres helyekről beszélt, de maga Tesniére is általában a nyelvi egységek közötti függőségi viszonyokról írt. 4.5. Valencia és lexikográfia 1. Hol van a helye a valenciának: a grammatikában és/vagy a lexikonban? 2. Mivel gazdagítja a valencia a lexikográfiát? 3. Milyen mértékben különböznek a valenciából nyert lexikográfiái információk a szintaktikai (a mondatrészekkel kapcsolatos) és a szemantikai (a szemantikai jegyekre utaló) adatoktól? 4. Inkorporálhatók-e a valencialexikográfiába bizonyos kognitív és/vagy pragmatikai jellegű információk (szcénák, eseménytípusok)? Az első kérdésre bizonyára az a helyes válasz, hogy a valencia része mind a grammatikának, mind a lexikának. Többek szerint a valencia igazi helye a grammatika és a lexika metszéspontjában található. Ha egy valenciaszótár jellemzőit kívánjuk meghatározni, elfogadhatjuk Leech (1981: 198) javaslatát, miszerint egy szócikknek mind morfológiai, mind szintaktikai, mind szemantikai információkkal kell szolgálnia. Érdekes módon azt egyetlen szerző sem említi, hogy egy valenciaszótárnak használhatónak is kell lennie. Talán ezért láttak napvilágot legtöbbször áttekinthetetlen, valamilyen elképzelt valenciaszótár számára alkotott szócikkek, mint a következők: 35