Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Budai László: A valenciafogalom kialakulása, bővülése és a valenciakutatások problematikája

A nyelvi formától függetleníthető, 'alap'-ot jelentő logikai-szemantikai struktúra nincs. Az egyes nyelvészek által szerkesztett alakzatok sok esetben az adott nyelv tényleges szerkezeteinek a parafrázisai, és az egyes nyelvek leírásához konstruált 'mélyszerkezetek' esetleges hasonlóságai az adott nyelvek 'felszíni' struktúráinak a hasonlóságai. Megelégedhetnénk a józan ész érveivel is, de tekintélyekre, Wittgensteinra (Wittgenstein 1953), de másokra is hivatkozhatunk: 'I am certain that something is fundamentally wrong with all the theories of absolute meaning that I have ever heard of (Ross 1981: 14). Az 'abszolút jelentés'-t egyébként Ross (1981: 14) így határozza meg: „theories that explain what meaning is and how symbols acquire it, and particularly, how symbols are related to things in the world, and to thought, I call theories of absolute meaning." Visszafelé haladva, azaz a formából kiindulva azonban fontosnak tartom annak a feltárását, hogy milyen jelentéstani tényezőkkel magyarázható egyegy morfoszintaktikai struktúra. Több divathullámon túljutva, aligha érdemes vitatni a három évtizeddel ezelőtti megállapítás helyességét: „it is not the meaning that clues us to the form, but the form that clues us to the meaninig" (Roberts 1964: 5). C) Az előző fejezetben Helbig (1982) nevéhez kapcsolva, 'még nem lexikalizálódott' predikátumokról és üres helyekről (argumentumokról) mint a leendő mondat strukturális magvárói is szó esett. Miféle nyelvi ősköd az, amelyben valamik (mik?) még nem lexikalizálódtak? Ami még nem lexikalizálódott, az nem nyelvi. Ha a logikai állítás a nyelvi mondat váza lehet, akkor az azért van, mert a logikai állítás maga is egy nyelvi mondat. Ha képletbe van sűrítve a logikai állítás, akkor is kell, hogy verbálisan interpretálható legyen, egyébként nem tudhatnánk, mit fejez ki. Nem könnyebb felfogni az alábbi, más néven nevezett fikciót sem: „A level at which semantic interpretation will be relevant will [...] be deeper than the level of 'deep structure' in syntax. This level will be derivationally prior to the attachment of lexical items to the base structure, which event constitutes the syntactic interpretation. Thus the underlying structures generated before semantic and syntactic interpretation or processing we will term the prelexical or underlying categorial structure" (Gruber 1976: 2). Vajon mit lehet szemantikailag interpretálni ott, ahol még nincsenek lexikai egységek? Honnan jönnek a kategóriák, ha nincsenek lexikai egységek? Vagy vannak, de úgy teszünk, mintha nem lennének? Úgy látszik, Grubernek is túl mélyre kellett ásnia ahhoz, hogy megtalálja a nyelv ténylegesen létező lexikai egységeit: 'MOTIONAL', 'POSITIONAL' stb. Attól lesz belőlük prelexikális kategóriai struktúra, mert nagybetűvel írja őket? 22