Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

EŐRY VILMA: A szöveg mondatainak kapcsolódása és a szöveg-szerkezet

selnek. A műalkotásban azonban a művészi közlés szabályai érvényesülnek, akkor is, ha ezek az emberiség története során módosulnak: az évezredes műnemi, műfaji szabályok alapjaikban akkor is érvényesek, például egy lírai alkotás esetében, ha a mű ezeknek akár egy újabban létrejött válfaját képviseli. Nem véletlenül tipizálta DEME LÁSZLÓ a következőképpen a szövegeket: 1. ábra A teljes halmaz (1) a szöveg, ennek részhalmaza (2) a szőve g m ű , ennek részhalmaza (3) az irodalmi szövegmű,és ennek részhalmaza (4) a költői szövegmű (DEME LÁSZLÓ: A szöveg alaptermészetéről. In SZATHMÁRI ISTVÁN - VÁRKONYI IMRE (szerk.): A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. 1979. 64-5., valamint HANGAY ZOLTÁN: Szövegtan. In ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA (szerk.): A magyar nyelv. 1986. 393-4). A részhalmazok egyre igényesebben, pontosabban, egyre szabályszerűbben megszerkesztett szövegeket tartalmaznak. Ennek az összefüggésnek az igazsága nem vonható kétségbe, később az elemzés is ezt bizonyítja. Érvényességét mutatja az a módszerbeli gyakorlat is, hogy a szövegelemzők szívesebben választanak művészi szövegeket bármely szövegtani jelenség bemutatására, hiszen ezekben az összefüggések nyilvánvalóbbak, pregnánsabban jelentkeznek. Ha azonban engedünk ennek a csábításnak, könnyen fenyeget bennünket a formalizmus veszélye még akkor is, ha elméletben elismerjük, hogy a nem művészi és a művészi közlés között határt kell húzni. Az 1. ábra szerinti szövegosztályozás a lehetséges szempontok közül csupán egyet, a megformáltság szempontját veszi figyelembe. A sok más, itt most számba nem vehető szempont közül egyet azonban ki kell emelnünk: az ábrán látható halmazban a 3. részhalmaznál éles határt kell húzni. A 3., és ezen belül a 4. részhalmazban kommunikációs funkciójukat tekintve lényegesen, minőségileg különböző szövegek találhatók. A művészi és nem művészi szövegek között a lényeges különbség nem megszerkesztettségük fokában van. Annyira más a funkciója a művészi és a nem művészi szövegnek, hogyha az összes lehetséges szöveget osztályozni szeretnénk, először e szempont szerint kellene kettéválasztani őket, s csak azután következhetne mindegyik csoportnak, a művészi kommunikáció szövegei24