Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

EŐRY VILMA: A szöveg mondatainak kapcsolódása és a szöveg-szerkezet

nek és a mindennapi társadalmi élet szövegeinek a saját szempontjaik szerinti osztályozása. De nem csupán a pragmatikai meghatározottság szempontjából látszik szükségesnek a két szövegcsoport határozott elkülönítése. Mindkettőn belül találhatók olyan szerkezeti-formai megoldások, amelyek nem tipikusak ugyan, de megkérdőjelezik azt a fajta formális osztályozást, amelyben akár csak szerkezeti szinten is - érvényes lehetne, hogy a művészi szöveg azonos a jól „megszerkesztett" szöveggel. Tekintsük át egy egyszerű ábrán egy-egy példa segítségével a megszerkesztettség és a művésziség, az irodalmiság tipikus és szélsőséges kombinációit. jól szerkesztettség irodalmiság József Attila: Óda + + egy jó ünnepi beszéd + Örkény István: Leltár - + beszélgetés - — 2. ábra Az irodalmi műalkotás elengedhetetlen, definitív ismérve az irodalmiság, az, hogy művészeti alkotásként funkcionáljon, de nem definitív, csak tipikus ismérve a jól megszerkesztettség. Mindez természetesen nem oldja meg az irodalmi és nem irodalmi mű gyakorlatban történő elhatárolásának gondjait, de ez irodalomtudományi kérdés. Mivel azonban „minden szöveg szöveg, az irodalmi szöveg is" (DEME: i. h. 64.), a szövegtannak is van feladata ezen területen: a nyelvi-szerkezeti felépítés vizsgálata, figyelembe véve az irodalmi közlés által meghatározott szabályokat. 2. Az előzőekben elmondottak nem cáfolják azt a feltevést, hogy a jól szerkesztettség, bár nem definitív, de tipikus jegye a műalkotásnak. Az irodalmi mű kompozíciójának elemzése jó módszer az oktatásban arra, hogy a nyelvi szerkezet megismertetésének segítségével eljussunk a minél mélyebb, a közlés szempontjából egyre lényegesebb szintekig. Az alábbiakban következő elemzés egy irodalmi és egy nem irodalmi szöveget vizsgál azonos szempontok szerint, de célja természetesen nem az irodalmi és a nem irodalmi szöveg összevetése lesz (e különbség nyelvi szinten nem ragadható meg!), hanem egy magasabb és egy alacsonyabb szinten szerkesztett szövegé. A jól szerkesztett szövegre azért választottam mégis irodalmi példát, mert az iskolai szövegelemzések is általában irodalmi szövegeken folynak, s mert tagadhatatlan, hogy a szövegkomponálás lehetőségeit az irodalom mindig is jobban kiaknázta, mint a mindennapi nyelvhasználat. Az irodalom formanyelvére egyébként általában érvényes a „sűrítés" (Dichtung), nem véletlen tehát, hogy a megkomponált szöveg 25