Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

V. RAISZ RÓZSA: Márai Sándor: Arról, hogy a szívek összetörnek. A szöveg szerkezetéről

V. RAISZ RÓZSA MÁRAI SÁNDOR: ARRÓL, HOGY A SZÍVEK ÖSSZETÖRNEK A SZÖVEG SZERKEZETÉRŐL ABSTRACT: ( Márai Sándor: Arról, hogy a szívek összetörnek About the structure of the text) The paper is the stylistic analyse of the text dealing with the relationship between the title and the text, and searching the structural and stylistic differences of the main parts. The author shows the various functions of the text pointing out the characteristic features of the maxim. Irodalomtörténész elemzője a Kassai őrjárattal kapcsolatos fejtegeté­sében idézi Márai Sándornak egy fontos megnyilatkozását: csakis addig lehetünk európaiak, „amíg szövegezők és magyarázók, kifejtők és megér­tők vagyunk." (SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY 1991. 19.) Az író tevékenysé­gének teljes körére érvényesek ezek a szavak, különösen pedig sajátos rö­vid prózai műfajú írásaira, naplóinak szövegeire és a Füves könyvre. A naplók szövegei „a rövid műfaj különleges változataiként értékelhetők" (TOLCSVAI NAGY GÁBOR. 1993. 2.); a Füves könyv és a Naplók kapcsola­tára RÓNAY LÁSZLÓ világított rá, mikor a Napló „mellékterméké"-nek ne­vezte a Füves könyvet. (RÓNAY LÁSZLÓ: 1990. 325.) A Füves könyv (1943/1991) 202 rövid szövegből - maximából - áll (erről 1. V. RAISZ RÓZSA 1993.): rövid, elmélkedő, reflexív írások az érté­kekről, gyakorlati és erkölcsi kérdésekről - gyakran a végső dolgokról; az élet legfontosabb és kevésbé fontos vagy éppen mellékes dolgairól. A ben­nük foglalt értékelő ítéletek, a befolyásoló szándék általános érvényűek. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom