Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

EŐRY VILMA: A szöveg mondatainak kapcsolódása és a szöveg-szerkezet

Farsangi fánk I. II. III. IU. V. VI. Uli. Ulli.

IX. X. 3. ábra Levél I . II . III . IIP . U . UI . un. uis=ug<jianis s=tehát 4. ábra 3. 1. A Krúdy-írásban a mondatszerkezetek mélységi szintje az egyszintestől (csak főmondati szint) a háromszintesig (a főmondatnak két, egymásnak láncszerűen alárendelt mellékmondata van) terjed. A szabadmondatok bizonyos ritmus szerint követik egymást. A szöveg első részében, a 8. szabadmondatig fordulnak elő a harmadik szintre is lenyúló mondatszerkezetek (2., 7., 8. szabadmondat). A 2. szabadmondat a szöveg hangulatát megalapozó, kezdő, a 7. és 8. pedig hangulati csúcspont előtti részletező leírás. Az első részben minden egyes főmondati szintű mondategységnek van legalább egy mondatrészkifejtő mellékmondata. (A mellékmondatok kapcsolási minősége a szöveg szerkezete szempontjából kevéssé releváns, ezért az ábra csak meglétüket, illetve szintjüket regisztrálja.) A második szerkezeti részben (9-12. szabadmondat) a főmondati szintű mondategységeknek nincs mellékmondatuk, csak az utolsónak van. A nyitás és zárás ebből a szempontból szimmetriát mutat tehát, az egész szöveg pedig egyfajta fokozódást és feloldódást. A 8. szabadmondatig nő a mélyebb szinteken levő mellékmondatok száma. A 9. szabadmondatnál azonban fordulat áll be: három főmondati szintű mondategységnek egyáltalán nincs mellékmondati bővítménye, s az utolsónak is csak egy van. A 28