Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
V. RAISZ RÓZSA: Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa
> V. RAISZ RÓZSA TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A SZÖVEGEK VILÁGA Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 78 1. A magyar szövegtani szakirodalom sok kiváló résztanulmánnyal dicsekedhet, kitűnő monográfiák is születnek, sőt folyóirata is van (Szemiotikai szövegtan. Szerk. Petőfi S. János és Békési Imre), kevés azonban az olyan mű, amely népszerű, tanulható, rövid összefoglalását adja a legfontosabb kérdéseknek. Ilyen munka Tolcsvai Nagy Gábor A szövegek világa című kötete, mely a szerző szándéka szerint - a szükségesség okos felismerésével - „egyaránt szól diákhoz és tanárhoz" (7. 1.). Mert bár a szövegtan tudománya mintegy három évtizedes múltra tekint vissza, és iskolai oktatása is megkezdődött Magyarországon az 1979-es tanterv bevezetésével, az érettségizett, magyar szakos tanárnak készülő fiatalok tájékozatlanul állnak a felvételi vizsgák ilyen témájú kérdései előtt, s a középiskolai magyartanárok egy része ma is meglehetősen tanácstalan, ha tanítását kapja feladatul. Tolcsvai Nagy Gábor könyve úgy ad közérthető, világos rendszert, hogy nem mond le az elméleti alapok korszerű és tudományos bemutatásáról. Első fejezete a szövegtan mibenlétét taglalja, fontos fogalmakat (megnyilatkozás, szöveg) értelmez, majd bemutatja a szövegtan előzményeit és kialakulását, az ismert ókori-középkori szövegtudományok után a nyelvtudományi előzmények következnek, főként a 20. századi irányzatok, amelyek elvezettek a mondat határának átlépéséhez (a strukturalizmus, az amerikai deskriptív iskola, a generatív grammatika, a beszédaktus-elmélet stb.). A nyelvtudományban már a mondatjelentés vizsgálatakor kiderült, hogy nem elég leírásához a grammatika. A mondat kettős arculatának mondat és megnyilatkozás, illetve rendszermondat és szövegmondat szembeállítása alapján nyilvánvaló, hogy a megnyilatkozás, azaz a szövegmondat nem vizsgálható a pragmatikai szempont nélkül. A szöveggel kapcsolatban pedig közismert, hogy „megalkotásához és megértéséhez 121