Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

D. BERENCSI MARGIT: Nagy László címadása korai költészetében (Részlet egy nagyobb tanulmányból)

javítások tartalmi és formai, ritmusbeli lényegüket nem érintik. E könyvben közölt verseket vallom enyéimnek. Szövegük végérvényes. (Nagy László: Adok nektek aranyvesszőt, Magvető Kiadó, Bp., 1979. 53.) A dolgozat témájának alapjául tehát ez a szigorú költői válogatás szolgált: Galambcsőrök (1944-45), Az angyal és kutyák (1944-46), Májusfák (1947-52), s mivel A nap jegyese /1954) című kötettel a címadás szempontjából a fenti három sok hasonlóságot mutat, együtt vizsgálom mind a négyet, összesen 182 vers címét. Forrásként az 1975-ben, a költő születésének 50. évfordulójára megjelent Versek és versfordítások c. művének első kötetét használom. A versek címét három szempont alapján elemzem, illetve rendszerezem: témakör, grammatikai megformálás és a versbe való beépülés szerint. 1. A címek témakörei Nagy László címeinek tartalmi oldalát vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy természetes közvetlenséggel ábrázolta a paraszti világ elevenségét, életszerűségét, hangulatát. Tudjuk, hogy költői világképének kialakulásában nagy szerepet játszott a Veszprém megyei Iszkáz falusi környezete, hiszen Nagy Lászlónak huszonegy éves koráig állandó kapcsolata volt vele. Tartalmait úgy mentette át költészetébe, hogy egyre mélyebben hatolt az archaikus népi kultúra rétegeibe, személyes örökségként aknázta ki a nép nyelvének kifejezéseit, fordulatait. Leíró verseinek egyik nagy csoportja eleven természetleírással jellemezhető. A közvetlen szemléletességet, sokszínűséget a címek is tükrözik. A paraszti élettér, a falusi udvar, a határ, a növény-és állatvilág, a természeti jelenségek, az évszakok, a napszakok gyakran témái a verscímeknek is. Pl. Eső utáni, A gyöngykakas felrikoltoz, Fehér lovam, Zene az istállóban, Alom a diófa alatt, Virágzó rozson, Nyárfák, Pacsirta lebeg, Szomorú ökrök, A héja és a sármány, őszi mérgelődés, Téli krónika, Nyári ének, Esti képek, Éjfélkor, Dél stb. A természet változásának elemein kívül a vallásos paraszti tudatvilág élménykörei is meghatározó szerepet játszanak verseiben, illetve címválasztásában: Keletkeznek böjti szelek, Farsangi ének, Pirosodik húsvét, Pünkösdi hajnal, Játék karácsonykor, Víg esztendőkre szomjas stb. A háborús szenvedések, az orosz bombáktól felgyújtott falu képe, a tragikus emberi sorsok, a gyász, az országos veszteség, a félelem is gyakran témái a korai verseknek s címeknek: Lánglakodalom, Meszelő gyászmenyecskék, Katonalovak, Hadifoglyok, Háború után stb. Húszéves korában • nyomasztó közegben élt: "...folyik a küzdelem az életért a természettel, belső küzdelem az Istennel: hit és meghasonlás 84