Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

A kontroliban: Jókai 1-3 9,16 % egyszerű 90,84 % összetett Pete lei 1-5 26,66 % it 73,34 % Krúdy 1-5 12,14% ti 87,86 % " Móricz 1-3 15,53 % ti 84,47 % Kaffka 1-5 18,32 % <i 81,68% Mikszáth-re1-3 14,96 % ti 85,04 % gényrészletek P. EŐRYVILMÁNAK (Különbözőtípusú novellák mondatszerkezetei. MNy. LXXIX: 163) Tamási-novellák vizsgálata során nyert adata szerint 26,08-73,91 % Tamási Áronnál a megfelelő arány. Más adatom az összevetésre nincs. Fenti adataim ismét Peteli "egyszerű" mondatszerkesztését támasztják alá, s jól leolvasható, hogy a mikszáthi novella mondatalkotása már nagy mértékben eltér a Jókai-féle, nagyobb arányban összetett mondatot tartalmazótól. A következőkben a mondategészt néhány DEME-féle mutató alapján vizsgálom. A mondategész hosszúságának vizsgálata; a szerkesztettségi mutató keresése: A mondategész hosszúságát - DEME LÁSZLÓ módszerének megfelelően (I. m. 136-61.) — a benne foglalt mondategységek számával fejezem ki, s bemutatom a szerkesztettségi mutatójukat is, amelyet DEME LÁSZLÓ módszere szerint a mondategységek és a mondategészek hányadosaként számíthatunk ki. Ugyanilyen módszerrel nemcsak a mondategész, hanem a bekezdés is jellemezhető, mégpedig mind a bekezdés/mondategész, mind a bekezdés/mondategység viszonylatában. A táblázatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált Mikszáth-novellák szerkesztettségi mutatója meglehetősen egyenletes, mentes a feltűnően nagy ingadozásoktól. A három legalacsonyabb értéket mutató novella szövege nem azonos jellegű, a rövidmondatosság oka bennük más és más (M 13: A pénzügyminiszter reggelije, M 17: A kaszát vásárló paraszt, M 20 A szép Bulykainé). Az alacsony szerkesztettségi mutató egyedül "A kaszát vásárló paraszt"-ban magyarázható a párbeszédes szövegrészek nagy %-os arányával, ebben ugyanis a mondategységek 66,4 %-át a szereplők beszéde adja. A bekezdések hosszúsága többnyire párhuzamos a mondathosszúsággal. A kiugróan hosszú bekezdésekből álló írás, "Az újságfaló" (M 3) inkább rajz, mint novella, párbeszédet nem tartalmaz. (A szereplők megnyilatkozásait külön-külön bekezdésként kezeitem, e szerint tehát a 71