Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

párbeszédes részleteket tartalmazó novellák több, rövidebb bekezdésből állnak.) A bekezdés és a mondategész hosszúsága nem teljesen párhuzamos, bár mutat bizonyos összefüggést. A kimagaslóan hosszú bekezdésekből álló Krúdy­elbeszélés, "A szívalakú hölgy titka" (K 4) mondatainak szerkesztettségével is kitűnik. Általában is igaz, hogy Krúdy mondatai explicitebbek a többi szerzőénél. Petelei e vizsgálat szerint is rövidmondatosnak minősül, és bekezdései is rövidebbek a két másik szerzőénél. A szövegnek ez a tagoltsága részben magyarázható azzal, hogy Petelei szövegét a szereplők párbeszéde nagyobb mértékben tördeli részekre, mint Krúdy vagy Kaffka folyamatosabb szövegét. (Petelei öt novellájában a szöveg 36,46 %-a a szereplők párbeszéde, Krúdynál 27,96 %, Kaffkánál 33 % a megfelelő érték; Kaffkának négy novel­lája alapján számolva, az egyik ugyanis, "Neuraszténia" (Ka 2) szövege nagy­részt belső monológ, s párbeszédet egyáltalán nem tartalmaz. Kontroll szövegeim adatai szerzőnként, koronként és műfajonként is elkülönülnek egymástól: Jókai mondatai szerkesztettebbek (hosszabbak), Krúdy, Móricz, Kaffka mutatói a Mikszáthéval tartanak e tekintetben rokonságot, Petelei tipikusan rövidmondatos (a szószám-átlaga is neki a legkisebb!), s miként a szószám, a tagmondatszám is nagyobb a Mikszáth­regény részleteiben, mint a novelláiban. A Kaffka-, Krúdy-, Móricz-, Mikszáth­novellák és a regényrészletek alapján általam számított értékek nem térnek el Nagy Ferenc adataitól. "Az impresszionista prózastílus statisztikai vizsgálata (Mny. LXXIX: 31.) című tanulmányában foglaltak szerint a vizsgált impresszionista novella- és regényrészletek mondategység/mondategész aránya 2,36. P. EŐRY VILMA Tamási-novellákat vizsgálva 2,41-es szerkesztettségi mutatót állapított meg. DEME LÁSZLÓ szerkesztettségi mutatóival összevetve (a közlő próza esetében 1,9, a fejtegető prózában 2,4 körüli értékeket állapított meg (i. m. 136-62.) a mikszáthi novellisztika mutatói a fejtegető prózáéhoz, Peteieié a közlő prózáéhoz állnak közel. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom