Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

SorAz elbeA szerepA szeSzabad Communi Belső Idézelt szám szélő narlő elbereplő befüggő s opinio % monoszöveg % rációja % szélése % széde % besz.% lóg % 1. 60,5 25,1 13.5 1,1 2. 13,2 46,9 26,1 13,8 3. 86,8 0,7 12,6 4. 56,5 6,9 36,6 5. 55,0 32,2 11,5 0,4 6. 63,1 12,3 8,8 15,8 7. 55,8 41,6 2.6 8. 55,6 25,5 13,9 5,1 9. 82,0 18,0 10. 66,4 17,0 14,5 2,1 11. 50,6 42,9 6,5 12. 71,5 24,3 4,3 13. 65,8 29,9 4,3 14. 39,5 60,5 15. 48,1 40,9 11,0 16. 87,7 12,3 17. 34,6 65,4 18. 38,1 59,9 2,0 19. 64,5 24,8 10,7 20. 59,8 19,9 19,2 1,0 21. 86,6 13,4 22. 64,1 31,9 4,0 23. 43,2 8,3 38,3 5,3 1,2 3,5 0,2 24. 51,6 35,2 13,3 25. 55,6 29,9 14,5 26. 73,4 19,7 6,8 27. 80,4 7,5 12,1 28. 55,8 42,4 1,9 29. 28,1 67,8 3,4 0,7 30. 51,2 42,8 2,5 3,3 0,2 Átlag 74,86 2,07 30,86 7,11 0,986 0,1 0,05 A vizsgálat szempontjait úgy alakítottam ki, hogy az adatokkal a mondatok terjedelme, hosszúsága, a mondategység és a mondategész szerkezete, valamint a szövegkoherencia erőssége és jelöltsége jellemezhető legyen. A feldolgozás során a jellemzőket egy-egy mondategységre vonatkoztatva állapítottam meg, de olyan módon, hogy a mondategész és a bekezdés milyenségét, illetőleg nagyságát megmutassák: a mondategységnek a mondategészben, a bekezdésben elfoglalt sorrendi helyét, a mondategészbe való kapcsolódásának módját, szavainak számát is meghatároztam. Itt most csak a mondategész szerkezetére vonatkozó anyagot közlöm. 63