Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

is nyilvánvaló: a költői és a halotti koszorú jól érzékelhető különbsége. Stilisztikai alakzat, ismétlés a holt és a halotti jelző. A "holt idő 1 és a "halotti szag' összekötő eleme a megszemélyesítést kifejező melléknévi jelzők közös tőhöz tartozása szemantikai és grammatikai szempontból egyaránt. A 9. mondat ismét ítélet: "Én nem irigylem koszorútokat, "A költő önmagát szembeállítja ezzel a költői dicsőségvággyal, egyben minősít is. 4.1. A vers 2. nagy allegorikus képét a II. szakasz tartalmazza, ez a vers fókusza Hatalmas vízió, amelyet az I. szakasz allegorikus képei fokozatosan előkészítenek. VERES ANDRÁS Az ítélet- c. vers elemzésével kapcsolatos meg­jegyzése a Csalogányok és pacsirtákra is érthető: "A jövendölés hosszadalmas előkészülete egyrészt lélektani fogás Másrészt kiemeli a látomás szerepét, jelentőségét." (VERES, 1979, 109) 4.2. Nagyszabású romantikus költői kép bontakozik ki a szakaszban. Három, egymással szoros egységet alkotó romantikus körmondatban fejti ki a költő a látomást. Az első körmondat, a vers sorrendben 10. mondata az elő­készítés. "Sínlődik az emberiség 1 a tételmondat, amelynek célja az előkészítés és helyzetismertetés. 6 kapcsolatos mellérendelő mondat közül 3 kötőszó nél­küli kapcsolással (aszindeton) követi egymást, amelyekben a feszültség- egyre fokozódik. A 6. tagmondathoz tárgyi mellékmondatként kapcsolódik a 7., amely retorikus kérdés. A "Sínlődik az emberiség" kép metonímiát és meg­személyesítést tartalmaz, amelyben az emberiség a központi elem. "A föld egy nagy betegház" mondat komplex kifejtett főnévi metafora. 4.3. A 3. kapcsolatos tagmondat "Mindegyre pusztít a láz" szintén metaforikus kép. A fáz "lázas betegség" jelentésben szerepel, a megszemélye­sítés egyik eleme a pusztít igei állítmánnyal összekapcsolva. (PSZ, II. kötet, 858: 1) 4.4. A 4. kapcsolatos tagmondat rnetonímia, pontosabban szinekdoché: "egy egész ország és perszonifikáció is: "esék /Áldozatául*, Az áthajlás itt erő­síti a közlést. A következő kapcsolatos mondat pedig fokozás: "És több elájul a megszemélyesítés halmozása és fokozása egyben. A 6. kapcsolatos tag­mondathoz tárgyi mellékmondatként kapcsolódik a retorikus kérdést tar­talmazó kiegészítendő kérdő mondat, amelyhez íaza szerkezetben kötődik az ellentéteket tartalmazó 8. és 9. tagmondat. "5 ki mondja meg:/Ho! ébrednek föl majd e nemzetek, Ezen-e vagy a másvilágoni, / Múló-e vagy örök ez álom? Az "ezen-e vagy a másvilágori f ellentét eufemizmus, amely ugyanebben a poláris szerkezetben nem sokkal később megint felbukkan Petőfi költésze­tében a Te vagy, te vagy, barna kislány... című dalában: "Nem leszek boldog sem ezen, /Sem a másvilágon/' Keletkezési dátuma alapján ugyanennek az évnek a termése, igen közeli az időpont: 1846. szeptember vége, Erdőd. A sze­relmi költészetbe éppúgy beleillő motívum ez, mint a nagyszabású jövőváró 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom