Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)
képbe. Mindkét esetben a túlzás is jelen van a reménytelenség, bizonytalanság kifejezésében. A "fölébred / ezen vagy a / másvilágotV metaforikus szerkezetben nemcsak az ezen és a másvilágon szavak között van ellentét, hanem a fölébrednek ige és a másvilágon körül írásos metafora szemantikai jelentése között is. Ugyanakkor vissza kell utalnunk az elájul és a fölébrednek igei állítmányok éles szemantikai ellentétére is. 4.5. A 9. tagmondat is laza szerkezetű mondatként kapcsolódik a 7. tagmondathoz, a nyolcadikkal pedig kapcsolatos mellérendelő viszonyt alkot. A benne kifejeződő ellentét a másvilágon jelentéskörét bővíti: nMúló-e vagy örök az álorrü" Az "örök álorrí' jelzős szerkezet a halál eufemisztikus megjelenítése. A vagy kötőszó mindkét ellentétes szerkezetben kiélezi az ellentétet. 5.1. A második gondolati sík, amelyet a versszakasz 2. körmondata fejez ki- a feszültség oldását megvalósító segítség lehetősége, a bizonytalanság megszüntetése. A bajra az orvoslás felülről jön. HORVÁTH JÁNOS szerint a korabeli társadalomban nem voltak idegenek az újmessianisztikus eszmék. A beteg társadalom s a betegség gyógyításának gondolata már korábban felvetődik. Az Életképek 1846. május 23-diki számában megjelent Pongrácz Lajos-írásból idézi HORVÁTH: "Nézetünk szerint a 'társasági test soha betegebb állapotban nem volt, mint annak jelenje" és soha távolabb nem esett "a' szociális balviszonyok első orvoslójától, Krisztustól." (HOTVÁTH, 1922/1989) 539: 1) Petőfinél azonban nem a bibliai értelemben vett megváltásról van szó, nála a bajok orvoslója a jövendő, amint ez nagyszabású metaforájából is kiderül. Ez az égi megváltás nem olyan értelemben szakrális elem, mint pl. Pilinszky János költészetében. Itt a bibliai utalások a szerepjátékltoz tartoznak, mint Petőfi sok más versében; "A bibliai képeknek sem a korábbi, sem a későbbi ars poeticákban nincs döntő szerepük Petőfi költészetében." (Vö. PÁNDI—PÁLMAI, 1973, 199) A bibliai motívumok eszközjelleggel vissza-visszatérnek, azonos motívumok más szövegkörnyezetben, ahogyan erre korábban is utaltam. Veres András a következőkben foglalja össze Petőfi profetikus költészetének legfőbb sajátosságait: 1. "A vers központi, szervező eleme a prófétáló gesztus, amelynek jelentése egyértelműen politikai. 2. Mivel a prófécia közvetlen hatásra törekszik, igen leegyszerűsített értékszerkezetet használ, a jövőbeni édeni állapot szembesítődik a démonikus jelennel. 3. Nemcsak az apokaliptikus látomás, hanem a látnók személyes szerepe is hangsúlyozódik." ( VERLS , 1979, 125) Mindezek a gondolatok érvényesek Petőfi azonos típushoz tartozó verseire (Az ítélet, A XIX. század költői, Levél Várady Antalhoz, Az apostol stb.), 48
