Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

Az ábra látványosan mutatja, hogy a közel stagnáló összterületből Eger részesedési aránya rohamosan csökken. A 4 új község csatolása, valamint a községi újabb telepítések a dekoncentráció felé mutatnak. Egyre gazdaságtalanabb tehát — a szőlő szállítási költségének megnövekedésével — a beszállítása a központi felvásárló (Egervin) egri feldolgozó üzemébe. A viszonylagos területi állandóság mellett szólni kell arról, hogy a vizsgált 25 évben jelentősen megnőtt a fiatal, még nem termő szőlő részesedési aránya. Korábban a borvidék alapját a 25 év feletti, stabilan termő ültetvények képezték. A 60-as évek nagyüzemi telepítései mára már elmúltak 25 évesek, és ezek is kivágásra kerülnek. Vizsgáljuk meg a 2. és a 3. sz. táblázatot! 2. sz. táblázat Az egri borvidék megoszlása a szőlők kora szerint A szőlő kora A terület megoszlása % (év) 1952 1964 1989 0-3 2,8 18,2 12 4-12 7,7 6,7 47 13-25 13,1 8,1 28 25 felett 75,4 37,0 13 Összesen: 100,0 100,0 100,0 3. sz. táblázat A szőlőterület megoszlása a támaszrendszer állapota szerint A támaszrendszer A terület %-ban 1964 1989 jó 27 70 közepes 35 20 rossz 38 10 összesen 100 100 10