Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

Az adatokból pozitív következtetések csak statisztikailag vonhatók le. Valójában megint a gazdaságtalanságra kell rámutatni. Az elmúlt 25 év új telepítéseiben a támberendezések élettartama 10—15 év, mert az akác oszlopokat hántolatlanul és impregnálatlanui helyezik a földbe, így idő előtt alkorhadnak. Erősen fagyos telek után nem követhető, hogy mely szőlők kerülnek csak a fagykár, és melyek a támberendezés leromlása miatt kivágásra. Az impregnálás technikailag megoldott, Németország Magyarországról vásárol akác-oszlopokat, amelyek szőlőkaró vastagságúak (gazdaságos fafelhasználás), viszont a hántolás és impregnálás miatt élettartamuk 25 év. A gazdaságossági mutatók nálunk is a drágább, de szakszerűen konzervált fa-támberendezés felhasználását sürgetnék, hiszen egy hektár új telepítés ára (1989-es árakon) kb. 400.000 Ft, élettartama pedig csak 15 év. Alig hozza be a költségeket. A szőlő termésátlagai viszont 15—25 év között nem változnak számottevően, hogy a drágább támberendezés költsége ne térülne meg, sőt az igazi hasznot ekkor termelné. Általánossá vált tehát, hogy eresük teljében lévő szőlőket kell kivágni, mert felújításra, karbantartásra nincs lehetőség, illetve a támberendezés teljesen elhasználódott. A sok új telepítés tetemes költséggel jár, csökkenti a termő szőlő arányát. És az eredmény: amíg Magyarországon 1 ha-ra jutó must-termelés 46 hl, addig a régi NSZK területén 120 hl-ben maximálták. IV. A SZŐLŐTERÜLET ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET VIZSGÁLATA A szőlő Eger környékén még mindig nagy kincs, pedig az adatok lehangolóak. Az egri borvidék szőlőterülete az új telepítéseket is beszámítva sein éri el a mezőgazdasági terület 20 %-át, a lehetséges 68 %-kal szemben. Érdekességképpen megemlítem, hogy a hagyományos tőkefejes művelésben 1865-ben Eger és környéke mezőgazdasági területének 40,9 %-án szőlőt termelt. Rendkívül fontos lenne az átszervezés, hiszen az egri borvidék községeinek mezőgazdasági területéből a szőlő, mint intenzív hasznosítási mód, nagy arányban részesedik. 11