Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Mosolygó László: A földhasznosítási szerkezet történelmi változása Egerben

hogy 1865 és 1895 között inind Egerben, mind országosan csökkent a "haszonvehetetlen" területek aránya és nagysága. Még az 1895-ös adatok sem tűnnek megbízhatónak az említett következtetés szempontjából. Az alföldi városok földhasznosítási szerkezetének történeti vizsgálata (MOSOLYGÓ L. 1978) alapján ugyanis e városok földadó alá nem eső területének átlagos aránya, ha csak kevéssel is, de elmarad az országos átlagtól. Az alföldi városoknak a -- nem városi településeket is tartalmazó — országos átlagnál alacsonyabb infrastrukturális ellátottsága ~ legalábbis — nem valószínű, bár e témában is további vizsgálatokra lenne szükség. 1. sz. táblázat Eger földhasznosítási szerkezete 1865—1989 1865 1895 1935 1989 ha % ha % ha % ha % Szántó 903,0 15,3 3282,1 54,5 2123,0 34,5 1671,3 18,1 Kert és gyümölcsös 271,6 4,5 328,6 5,3 613,0 6,2 Szőlő 2419,4 40,9 241,1 3,9 1496,3 24,3 1198,4 13,1 Gyep 1085,0 18,3 1044,5 17,4 931,7 15,1 931,4 10,2 Erdő 767,1 13,0 776,3 12,9 772,3 12,5 2523,4 27,5 Művelés alól kivett terület* 746,4 12,5 408,6 6,8 507,0 8,3 2282,5 24,9 Összes terület 5920,9 100,0 6024,2 100,0 6158,9 100,0 9220,0 100,0 1865 és 1895 között a földhasznosítás intenzitásának erőteljes csökkenése volt jellemző Egerben, amely ellentétes volt az országosan jellemző emelkedő tendenciával. i 865-ben még 2,27 szántóegység jutott egy hektár termőterületre, 1895-ben csak 0,99, bár még ez az érték is meghaladta az országos átlagot (0,64). A csökkenés a szőlők pusztulásának következménye. A szőlő rovására lényegesen megnőtt a szántóterület aránya, az 1895-ben már statisztikailag is megfogható kert * 1865-ben haszonveheletlen, 1895-ben nem termő, 1935-ben földadó alá nem eső terület. 47