Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

Tizennégy borvidékünk mellé, az 1970. évi 36. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 40/1977. (XI.29.) MÉM sz. rendelettel, bovidékekbe sorolták tizenötödikként az Ászár-Neszmélyi borvidéket, tizenhatodikként a Dél-Balatonit, valamint módosították néhány község hovatartozását. Az egri borvidék esetében, a Borsod Megyei Szomolya községet kivették közigazgatási, távolsági okokból. A 40/1977. (XI. 29.) .MÉM számú rendelet az alábbiakban rögzítette Magyarország borvidékeit, borvidékekbe nem sorolt jó bortermő helyeit és csemegeszőlő termelő körzeteit. A) Borvidékek: 1. Alföldi 2. Ászár-neszmélyi 3. Badacsonyi 4. Balatonfüred-csopaki 5. Balatonmelléki 6. Móri 7. Somlói 8. Soproni 9. Mecsekaljai 10. Szekszárdi 11. Villány-siklósi 12. Dél-Balatoni 13. Bükkaljai 12. Egri 15. Mátraaljai 16. Tokaj hegyaljai B) Borvidékbe nem sorolt, jó bortermőhelyek C) Csemegeszőlő termelő körzetek Egri borvidék Eger városának, Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros községeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területei (1985) 198l-re elkészült és 1982-től érvényben van a szőlőkataszter, amely a települések árutermelő borszőlő telepítésre alkalmas földterületeinek jegyzéke. A szőlő termőhelyi katasztere az egyes települések telekkönyvi térképszelvényeiből áll, amelyben a környezeti tényezők alapján értékelt területek (ökotópok) 5