Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

lehatároltak, és azonosító kódszámmal, valamint római számú osztályjelöléssel ellátottak. A szőlő biztonságos termelésére alkalmas területek meghatározásánál az éghajlati tényezők és a talaj figyelembe vétele mellett döntő szerepe volt a terület tengerszint feletti magasságának, a lejtőszögnek, az expozíciónak, a termőtalaj vastagságának és néhány infrastrukturális jellemzőnek is, mint például a városhoz való közelség, az utak minősége, a szőlő beszállításának ideje. A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából: Ennek megfelelően jelenleg folyamatban van a 40/1977. (XI. 29.) MÉM. rendelet módosítása (1989). így a szőlőtermesztés termőhelyei: a.) a borvidékek (bortermő vidékek) b.) a borhelyek (bortermő helyek) c.) az egyéb szőlőtermő helyek A rendeletmódosítás felsorolja a szőlőtermelő térségek településeit, de a borvidékeket és a borhelyeket csak a felsorolt településeknek a szőlőkataszter szerint meghatározott osztályú területei képezik. Más településeknek a szőlő termőhelyei katasztere szerint I. és II. osztályú területei egyéb szőlőtermő helynek minősülnek. (Részletesen csak az egri borvidéknél mutatom be.) Változást terveznek a borvidékek kijelölésében is: I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas II. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas III. osztály: szőlőtermesztésre feltételesen alkalmas IV. osztály: szőlőtermesztésre alkalmatlan. 1. Alföldi borvidék 2. Csongrádi borvidék 3. Hajós-Vaskúti borvidék 4. Ászár-Neszmélyi 5. Badacsonyi 6. Balatonfüredi-Csopaki 7. Balatonmelléki 8. Somlói 9. Móri 10. Etyeki 11. Soproni 12. Sokoróaljai 13.. Dél-Balatoni 14. Szekszárdi 15. Mecsekaljai 16. Villányi-Siklósi 17. Mátraaljai 18. Egri 19. Bükkaljai 20. Tokaj hegyaljai 6