Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

Felsőtár kány 493 37 530 93 Kerecsend 528 987 1.515 35 Maklár 416 577 993 42 Nagytálya 631 70 701 90 Noszvaj 702 702 100 Novaj 574 424 998 58 Ostoros 1.050 162 1.212 87 Egerbakta 422 422 100 Egerszólát 1.548 6 1.554 99 Verpelét 2.762 114 2.875 96 Aldebrő 399 505 905 44 Feldebrő 1.458 160 1.618 90 Összesen: 16.662 3.350 20.012 83 Az adatok elemzése megdöbbentő képet mutat. Az összes szőlőterületet kb. ötszörösére lehetne növelni és ez a terület leggazdaságosabb felhasználása lenne. A kérdés önmagától adódik. Miért nem növekedett mégis a borvidék szőlőterületének nagysága lényegesen az elmúlt 25 évben? V. NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÉRDEKELTSÉGRŐL A válasz az érdekeltségben rejlik. A szőlő felvásárlási árai az 1980-as évtizedben jelentős változást nem mutattak. Ha megvizsgáljuk a térség legnagyobb felvásárló vállalatának, az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinátnak a felvásárlási adatait, a következőket állapíthatjuk meg: 6. sz. táblázat Az Egervin felvásárlása Év Szőlőmennyiség t. Átlagfok Átlagár Ft/kg 1988. 42.133 14,80 13,54 1985. 9.833 17,06 12,51 1989. 15.214 15,93 14,31 15