Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Sándor József: Tudásszint felmérések az első évfolyamos földrajzszakos hallgatók körében

Megállapíthatjuk, hogy a két évfolyam eredményében itt van a legnagyobb eltérés 60,9 5 -- 84, és 35,6 % - 88. Mivel ezek a feladatok a feladatlap elején kaptak helyet — hiszen az első feladathoz atlaszt kellett használni — így nem magyarázat az, hogy eltérően osztották be az idejüket a hallgatók. Talán jobban meglepődtek — elsősök révén — és nehezebben lendültek bele a munkába. A megoldásokat vizsgálva a következő megállapításokra jutottunk: - a távolság mérési gyakorlatot — mely az első feladat volt — jó eredménnyel oldották meg; - a földrajzi fokhálózat használatát igénylő 2-es és 3-as feladatokat a 87-es évfolyam jóval magabiztosabban oldotta meg mint a 88-as; - a 3. részfeladat az egész feladatlap leggyengébb részmegoldásait hozta — mely két település helyi idejének meghatározását kívánta — talán mái' az előzőekben is tárgyalt csillagászati földrajzi ismeretek oktatásának középiskolai hiányosságainak következménye; - az 5-ös feladat Verhojanszk éghajlati diagrammjának elemzése volt. Az 50 %-os megoldás gyenge, de abból adódik, hogy mindig elmondatjuk a tanulókkal, hogy mi jellemző az egyes éghajlatokra, ugyanakkor keveset szerepel diagrammok alapján történő felismerés, jellemzés, illetve megnevezés. Gyakori hiba volt, hogy helytelen következtetést vontak le, illetve nem megfelelő éghajlati övbe sorolták be a tajga éghajlatot. - a 6. feladat egy horizontális koordináta rendszer volt, melybe a Nap útját, illetve a fővilágtájakat kellett bejelölni. Ennél a feladatnál volt a legnagyobb a különbség a két évfolyam teljesítménye között 87 - 76,7 %, míg 88 - 5,3 %. Ez a nagy eltérés azért is meglepő, mivel a feladat lapban szereplő további csillagászati jellegű feladatoknál {pl. III. 1—8.) jóval kiegyenlítettebbek voltak a teljesítmények. Ez talán abból adódik, hogy 1987-ben az első csillagászati gyakorlat megelőzte a felmérést és annak a témája a horizonton való tájékozódás, míg a többi feladatnál ilyen határsról nem tehetünk említést. - az utolsó gyakorlati feladat egy oszlopdiagram elkészítése volt, melyet a hallgatók döntően helyesen oldottak meg. Az egyes feladatcsoportok eredményeinek a bemutatása után összességében a következő észrevételeket tehetjük: A vizsgált hallgatók felkészültsége összességében közepesnek ítélhető (62,5 % és 65,7 %). Ha a tanulás óta eltelt időt vesszük figyelembe, talán jobb, hiszen a felejtés ezen idő alatt kb. 40 %-os. Azonban azt figyelembe véve, hogy ezek a hallgatók erre a szakra felvételiztek 96