Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

talmaz, még személyes vallomásai sem irritálóak, de hát a filmről mint eszté­tikumról nem nagyon vesz tudomást. Az alapállást - s a könyv témáját - a szerző bevezető szavaiban őszintén meghatározza: arról kíván beszélni, „mi­képpen születnek azok a mesék, amelyek a mai ember idegnyugtató, álombaringató, vászonravetített, beszélő vágyálmai?" 3 4 A csattanóra hegye­zett anekdoták mulatságosak, kedélyeskedő az elbeszélés nyelve. A film­gyártási gyakorlat leírását a régi produceri szemlélet hatja át - hevülettel és iróniával átitatottan. A gazdasági mutatók statisztikája - hitelességük persze ennyi év után el­lenőrizhetetlen - árulkodó. Smolka táblázataiból megismerhetjük a Magyar Filmipari Alap bevételeit, s a filmek gyártásának költségvetési mutatóit. Megtudjuk, hogy egy átlagos hazai produktum annak idején mintegy 110.000 pengőt kóstált. 3 5 5.000 pengőt kapott a rendező tiszteletdíjként, a szereplőknek és epizodistáknak kb. 17.000 pengő gázsi jutott (a későbbi arányok, mint ismeretes, mások). A MESEGÉP Függelékkiegészítése para­dox módon nagyobb gyakorlati haszonnal bír a többi szövegnél, a Magyarok szerepe a külföldi filmgyártás fejlődésében című mini lexikon adatai megbíz­hatóak, a nacionalista ízű hivalkodást viszont el lehetett volna kerülni. Akadémikusnak tetszhet a kérdés: foglalkozzon-e a filmtörténetírás (va­lamint a szakirodalom) befuccsolt tervekkel, meg nem valósult álmokkal, az alkotók életében szomorú stációt jelentő kapitulációkkal? Elvileg természetesen nem (a színházban, a képzőművészetben stb. sem szokás lajstromozni a realizálatlan elképzeléseket), bizonyos esetek mégis kivételt képezhetnek s a kivétel, mint ismeretes, erősíti a szabályt. Nem mel­lékes mozzanat például, hogy Fábri Zoltán képtelen volt tető alá hozni az ARANYKOPORSÓ! vagy hogy Jancsó és Wajda szövetkezése megfeneklett az ideológia ébersége és az anyagi feltételek hiánya miatt. Egy grandiózus elképzelést - mely sosem vált ábrándból valósággá - a türelmes papír is átforrósított: illik szólnunk róla, mivel nem egyszerűen elvetélt forgató­könyvről számolhatunk be (ilyenekkel Dunát lehetne rekeszteni), hanem egy irreálisan nagyszabású koncepcióról, egy sokáig dédelgetett ábránd kivite­lezhetetlenségéről. Varga István elaborátuma („AZ EMBER TRAGÉDIÁJA" MINT AZ EGYETEMES MAGYARSÁG ELSŐ VILÁGFILMJE) a tartalomjegyzék szerint 1939-ben hagyta el a nyomdát. 3 6 A két adat - Almásfüzitő, 1934. 3 4 SMOLKA JÁNOS: MESEGÉP A VALÓSÁGBAN. Cserépfalvi, Bp. 9. 1. 3 5 uo. 65. 1. VARGA ISTVÁN: „AZ EMBER TRAGÉDIÁJA" MINT AZ EGYETEMES MAGYAR­SÁG ELSŐ VILÁGFILMJE (Tanulmány). Copyright by Varga István Bp. /Kaposvár, 1939. augusztus 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom